Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1742–1748 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 20. (Esztergom, 2011)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1742. év

42. (XVII. 122.) Megbízást adnak Lukácsy István kamarásnak, hogy fizessen ki Heberong Mátyásnak 4 forint 11 dénárt a katonák toborzása alkalmával felfogadott muzsikusok fizetésére és a nekik adott borért.

1742, február 21.

43. (XVII. 122.) A szőlők és a házak eladásánál azt tapasztalták, nagyon alacsony áron szokták megkötni a szerződéseket, hogy ne kelljen utána illetéket fizetni. A jövőben ezért a száz forint alatti eladásoknál egy forintot kell fizetni, a száz forint felett kötött szerződéseket pedig semmisnek tekintik.

44. (XVII. 122.) Pándi Pált és Vaisz Andrást a polgáreskü és díj letétele után a polgárok közé felvették.

45. (XVII. 122.) Mivel a város földjeit nem a megfelelő időben szántották meg, a jövőben megbízzák Takács Istvánt és Takács Mátyást, hogy más gazdákkal összefogva, ügyeljenek rá, hogy a megfelelő időben történjen a szántás.

46. (XVII.123.) Ha a fazekasok a várost elegendő edénnyel el tudják látni, nem fogják engedni, hogy felső-ausztriai vagy más fazekasok az évi két napi vásáron kívül máskor is áruljanak edényeket.

47. (XVII. 123.) Megbízást adnak Lukácsy István kamarásnak, hogy fizessen ki nyolc forintot Kara Péternek a bikák körül végzett munkájáért, valamint a gyalogosok toborzása alkalmával a biztosokra (commissarius) költött 4 forint 92 dénárt, és a katonák számára vett gyolcsért Szanthoffer Pálnak 40 forint 44 dénárt.

1742, február 26. Külső tanács ülése

48. (XVII.123.) Szentgály János távollétében a Lukácsy István 1738-1739. évi számadásainak átvizsgálására kiküldött urak elmondták, hogy átnézték a számadásokat, mindent rendben találtak, és a többletként szereplő 20 dénárt átadták a plébánosnak tizedként.

49. (XVII. 123.) Endhoffer Mátyás elmondta, hogy a fa árának emelkedésével nem tudja a szerződésben rögzített áron adni a téglát a polgároknak. Úgy határoznak tehát, hogy Enthoffer a téglát öt forintért árulja a polgároknak, és addig nem adhat le másnak téglát, amíg a városiaknak szüksége van rá. Amint a fa ára csökken, a tégla árát is csökkenteni fogják.

22