Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1742–1748 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 20. (Esztergom, 2011)

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI - 1746. év

1128. (XVIII.128.) Kis József kérésére az ügyében a várparancsnokhoz küldik Faichtinger urat, akinek visszatérte után az ügyet Jaksics úrral is meg fogják beszélni.

1129. (XVIII. 128.) A kiküldött urak jelentést tettek a városi gondnok számadásairól, amelyet elfogadtak.

1746. március 14.

1130. (XVIII. 128.) Szaday Ferenc távollétében felolvasták Nagy János csongrádi felügyelő (inspector) levelét a Gyeprugo nevű orgazda ügyében, és a levélhez csatolták az orgazda vallomását is.

1131. (XVIII. 128.) Pamhakel József a megbízói nevében elmondta, hogy a felperesek és az alperes között lévő egyezség szerint, az alperesnek évente a levágott marhák után a faggyúból bizonyos részt kellett volna fizetni, amit azonban nem fizetett meg. Kéri ezért, hogy az alperes mészárszékét foglalják le, és adják át a felpereseknek. Szailemé azonban kérte, hogy az árvákra legyenek tekintettel. A házat ezer forintért eladta, de abból ki kellett fizetnie a Campion úrtól felvett 366 forint 81 dénár kölcsönt, annak tizenegy évi kamataival, azaz összesen 608 forint 37 dénárt, valamint a Faichtinger úrtól felvett 120 forint kölcsönt. Ezenkívül Szailer Tamást a sápiaktól felvett kölcsön miatt letartóztatták, és őt 81 forintért váltották ki. így tehát összesen az özvegy 808 forint 31 dénárt fizetett ki, amit az árvák örökségéből költött el. Úgy határoztak, hogy a mészárszék fele az özvegyet illeti. Mivel megbizonyosodtak róla, hogy Szailer Tamás szegény legényt az asszony az árvák pénzéből taníttatta ki, és az árvák vagyonából sokat elköltött, a telket teljes egészében az árváknak ítélik.

1132. (XVIII. 129.) Ispán Jánosné a szőlőjét a fiának akarja eladni, hogy őt élete végéig eltartsa. Mivel azonban ezzel lányát teljesen kizárja az örökségből, és korábban már a házát és más vagyonát is eladta, úgy határoznak, hogy a fiúnak 70 forintot kell fizetnie lánytestvérének, anyját pedig élete végéig el kell tartania, így a szőlőt megtarthatja.

1133. (XVIII. 129.) Megbízást adnak Lukácsy István kamarásnak, hogy fizessen ki a várparancsnok részére vett hat szekér szénáért 4 forint 50 dénárt.

1746. március 18.

1134. (XVIII. 129.) Faichtinger József bíró távollétében a helyettes bíró kijelentette, Ramocsaházy (Ramoczaházi) kapitány elment hozzá és elmondta, hogy a főstrá147