Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Haraszti György: Zsidó mecenatúra Magyarországon a polgárosodás időszakában

apósának testvére, Burger István gazdálkodó, tragikus balesetének köszönhető az ún. Burgeralapítvány. "Burger István földbirtokost 1920. december 17-én felkereste intézője és fegyvert kért a vadorzók ellen. Amikor megkapta, véletlenül eldördült a puska és megsebezte Burger Istvánt. Hiába operálták meg, menthetetlen volt 18-án végrendeletet készített (teljesen ép szellemi állapotban), melyben vagyonát jótékony célokra adományozta, földbirtokait (Öros, Nyírpazony, Nyírtura) apja és édesanyja nevére szóló alapítvánnyá alakította. A haszon 50 %-a a várost 25 %-a a hitközséget 25 %-a a Szentegyletet illette. A Széchenyi utcában lévő házát kórház céljára adományozta. A [status quo ante - H.Gy.] hitközség végül új kórház építése mellett döntött" - Riczu Zoltán, Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán (Nyíregyháza: 1992.), p. 106. 10. "... Négy évvel később a kisinevi program váltotta ki a magyar zsidóság szolidaritását Ezt az akciót a Hatvany-Deutschok vezették és kezdeményezték. Az Egyenlőség hasábjain kérték fel a felekezetet adakozásra és a begyűlt adományok nyugtázására. Az üldözött orosz zsidók részére több, mint négyszázezer korona gyűlt össze pár hónap alatt... Ez az akkori négyszázezer aranykorona ma közel egymillió pengőnek felelne meg. (kb. 5-6 millió forint - H.Gy.)... Ezen kívül - speciális magyar zsidó jótéteményképpen - 96 zsidó árvagyereket vállaltak adoptálásra az Egyenlőség olvasói a programok áldozataiból." - Szabolcsi Lajos, Az Egyenlőség évtizedei (1181-1931), (Budapest MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993), pp. 89, 91. 11. V.ö. George Barany, "Magyar Jew or Jewish Magyar?" Reflections on the Question ofAssimilation in: Jews nad Non-Jews is Eastern Europe (szerk. B. Vago és G.L.Mosse), (Jerusalem: Keter Publishing House, 1974), pp. 51-98. 12. Benedek István, Ady Endre szerelmei és házassága (Budapest Szászorszép Kiadó, 1992), p. 47-48. 13. A neológia számára a zsidó-magyar, magyar-zsidó kapcsolatban mindig a magyar elem a kiemelt a meghatározó. Lásd pl. a (neológ) zsidóság hivatalos vezetői egyikének, dr. Kohn Sámuel főrabbinak az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) 1896. december 8-án, a millenium alkalmából tartott ünnepi közgyűlésén elhangzott elnöki köszöntőjét. - "Elnöki Megnyitó" in: Évkönyv (Szerk.: Bacher Vilmos és Bánóczi József), (Budapest: IMIT, 1897), p.8. 14. Zsidó Lexikon, p. 59. 15. Kempelen i. m. II., pp. 61-63. A Hatvány-családról lásd továbbá Zsidó Lexikon, p. 346-347. 16.168 óra VP2,1993. június 1., p.21. 17. Hatvány csak minőséget tekintő mecénási magatartására számos példa akad. Közismert, hogy megromlott viszonyuk ellenére mindvégig támogatta Ady-t és utóbb családját. (Az Ady-életmű kiadói jogát a tizes években szerezte meg. 1919 után ezt Fenyő Miksa közvetítésével egy nagylelkű pillanatában 1920. november 14-én Csinszkának ajándékozta. Az Ady-rokonság ebbe nem nyugodott bele, a hagyaték ugyanis hamarosan nagyon jövedelmezővé vált A per (1926) eredményeképp a bíróság a jövedelem egy hatodát az Ady szülőknek ítélte. - Benedek István, Ady Endre szerelmei... pp. 268, 275-276, 278-279.) Hatvány képes volt a világnézeti ellentéteken is felülemelkedni mint ez az általa 1925-től (franciaországi nyaralás - v.ö. Koestler Arthur, Költői közjáték in: Hidegkúti Béla (öá.), Koestler-emlékkönyv (Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1992), p. 45.) támogatott József Attilá-hoz 1932-ben intézett gunyoros soraiból is kitűnik:"... jeles orosz elvtársaid kitűnő búzadumpingje olyan helyzetbe hoz, melyben hajdani maecenási allűrjeimét le muszáj szoknom. Nem akarlak fiam, télvíz idején bajba sodorni - szóval április elsejéig folyósítani fogják a 100 pengőt havonként Aztán júniusig 50 pengőt leszen kénytelen folyósítani..." - Hatvány Lajos levelei (Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1985), p. 219. 18. A Wodíaner-család csehországi eredetű. Wodiáner Fülöp (sz. Veprovác - megh. Szeged, 1820 körül) filantróp Bács megyéből költözött Szegedre, ahol 1792-ben házhelyet adományozott a zsinagóga építésére és 10.000 ezer forinttal járult hozzá annak építési költségeihez. A család 1844-ben magyar nemességet 1874-ben, illetve 1886-ban magyar báróságot kapott, kapriorai Wodiáner Albert (1818, Szeged - 1898, Budapest) (kitért) báró végrendeletében nagy összeget hagyott üdülőházak létesítésére és egyéb jótékony célokra, nagy alapítványt tett a Magyar Tudományos Akadémia javára is. - Kempelen i.m. II., pp. 42-44 és Zsidó Lexikon, p. 965. 19. A Magyarországon Óbudán megtelepült származó Wahrmann-család legismertebb tagja, az országgyűlés első zsidó képviselője, Wahrmann Mór (1831, Pest - 1892, Budapest), a Pesti Izr. Hitközség elnöke. Végrendeletében százezer forintot felekezeti, ötvenezer forintot pedig nemzeti