Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Gyüszi László, ifj. - Hunyadi Imre: A tata-tóvárosi zsidóság és a polgárosodás

népességük csökkent 9,85 %-ról 5,49 %-ra, úgy, hogy hozzávetőleges arányuk nem romlott oly nagy mértékben és a kereskedelemben, valamint a nagyobb társaságok tulajdonában így is magasan számarányuk felett reprezentáltak. Másrészt az arányok változása jelzi a más vallású tataiak felzárkózását is a kereskedelemben, a polgárosodásban. A polgári pályákra való orientáltságukat mutatja, hogy 1930-ban a 11 tatai orvosból 5, a 6 ügyvédből 2 zsidó volt. Országos arányuk 1930-ban az orvosok esetében 34,4 %, az ügyvédeknél 49,2 % volt A 4 helyi biztosítótársaságból a Dukász-féle Fonciére zsidó tulajdonú. Fontos szerepet töltöttek be a jelentősebb helyi pénzintézetek vezetésében, így az 1869-ben alakult Tatai és Tóvárosi Takarékpénztárban, illetve az 1870-ben alapított Tata-Tóvárosi Iparbank Rt-ben és az 1911-ben létrejött Tata-Tóvárosi Kereskedelmi Bank Rt-ben. A helyi mezőgazdaságban nem játszottak jelentős szerepet, bár érdemes megjegyezni, hogy míg a 20-as évekig csak mint bérlők szerepeltek, addig a 30-as években már több birtokos is kikerült közülük. A legnagyobb birtokosok Lusztig Jakab és a Leopold testvérek voltak, kik korszerű gazdaságokat alakítottak ki. Az 1918. évi forradalom, majd pedig a tanácsköztársaság után, annak tatai enyhe lefolyása miatt is, a helyi társadalmi élet hamar visszatért az eredeti kerékvágásba. A társasági élet újra beindult, s a zsidóság a háború előtti intenzitással vette ki újfent a részét A helyi zsidóság legkedveltebb egylete a Tóvárosi Magyar Asztaltársaság volt, melynek elnöke Dukász József, helyi zsidó üzemtulajdonos volt. A szakmatársak megbecsülését jelzi, hogy a helyi kereskedő egylet elnöke, s az ipartestület alelnöke is zsidó volt Kiemelkedő volt a helyi zsidóság szerepe a sportéletben. Meg kell jegyezni, hogy fogékonyságuk az újra, vállalkozókészségük e területen is megmutatkozott. Mint jómódú vállalkozók, mecénásai is voltak a század elején kibontakozott sportéletnek, de az aktív sportemberek között is jelentős számú zsidó volt A képviselő-testületekbe az 1930-as választásokon egyszerre négy zsidó került be a tatai és egy a tóvárosi testületbe. Természetesen a virilisták között ekkor is nagy számban foglaltak helyet Ugyanekkor erősítették meg sokadszor tisztében Brüll Ignác tóvárosi törvénybírót is. Hitéletükről viszonylag kevés információnk van. A hitközség a győri izraelita kerülethez tartozott és a tatai rabbihoz 19 környékbeli község tartozott. Fiókközség volt Alsógalla, Felsőgalla és Tatabánya. Istentiszteleteiket magyarul tartották. A tata-tóvárosi gyülekezetnek 187 adófizetője volt ekkor, ők voltak jogosultak hitközségi ügyekben dönteni. Az általuk fizetett adó összege, valamint megoszlásuk a két község között is mutatja, hogy tóvároson volt a gyülekezet vagyonosabb része. Jellegzetes iskoláztatási forma volt honos ekkor a zsidóság körében. Önsegélyező egyletük gondoskodott távoli vidékekről származó zsidó gyerekek fogadásáról és ellátásáról s így ők is elküldhették saját gyerekeiket távolabbi iskolákba. Ez jelentősen megkönnyítette fiataljaik továbbtanulását Sok tatai zsidó diák végzett Budapes-