Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Haraszti György: Zsidó mecenatúra Magyarországon a polgárosodás időszakában

Jegyzetek í. További illusztrációs anyag található korábbi tanulmányomban: Haraszti György, "Zsidó jótékonyság és mecenatúra a századforduló Budapestjén" in: Partes Populorum Minores Alienigenae 1994/1 (Szombathely: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Történelem Tanszékének kiadványa, 1994), pp. 101-142. 2. A közhiedelemmel ellentétben a magyar zsidóság a századfordulón alig 100-150 éves múltra tekinthetett vissza; maximum 6 generációra. 3. Terjedelmi okokból nem foglakoztam azzal az izgalmas kérdéssel, hogy miért hiányoznak a magyar közélet mecénásai közül a hazai zsidóság jelesei és mi húzza vissza az óhazába a külföldre került, esetleg már ott is született magyarajkú zsidóság reprezentánsait Ugyancsak figyelmen kívül hagyom a régi és új mecenatúra összefüggéseit, hasonló és eltérő sajátoságait 4. Az egyes személyekre vonatkozó két legfontosabb (másodlagos) forrás: Kempelen Béla, Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I-III (Budapest: 1937, 1938, 1939) és a Zsidó Lexikon (szerk.: Újvári Péter) (Budapest: 1929). Egyik sem teljes. Számos családnak (egyénnek) érdekében állt a zsidó gyökereinek eltitkolása. További adatok találhatók a Zsidó Élet (két)hetilap (1933-1938) utolsó évfolyamában. Sajnos az -er -na szignójű "Magyar zsidó mecénások és filantrópok" című sorozat közlése az első folytatás után (okt 27.) abbamaradt. Az eredeti források hiányában esetenként nehézséget okoz annak eldöntése, hogy a kérdéses személy létrehozója, alapítója, finanszírozója e az adott intézménynek; vagy csupán ötletadója, védnöke. Gyakran a szponzoráló, támogató és/vagy (mű)gyűjtő szerep sem választható szét A gyakorlatban igen nehéz mecenatúra, filantrópia vagy műp ártól ás, a fogalmait megkülönböztetni; jogosan szememre vethető, hogy keverem ezeket a fogalmakat de szolgáljon mentségemre: a fogalmak és a mögöttük álló gyakorlat a valóságban is keveredett A korszak (zsidó nézőpontú) esemény- és eszmetörténeti összefoglalására lásd Schweitzer József [A zsidóság a magyar művelődés századaiban (Budapest BME Társadalom- és Gazdaságtudományi Intézet 1994.)} és Gonda László {A zsidóság Magyaroroszágon 1526-1945 (Budapest Századvég, 1992.)} munkáit (az utóbbi bőséges bibliográfiát ad). A szitányi Ullmann- (utóbb Szitányi-)család jelentős szerepet játszott a 19. században: felvirágoztatója, Mózes Pozsonyból származott Pestre. A kitért, kereszténységben Mór nevet kapott UUniann-nak a pesti Dunaparton nagy gyapjú-, nyersbőr-, dohány-raktárháza volt. ó kezdeményezte a pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1842) és a magyar Központi Vasút (Vác-Budapest 1846) létesítését Műpártolóként házában foglalkoztatta Marco Casagrande (1804-1880) szobrászt Hild József tervei szerint gyönyörű palotát építtetett márvány lépcsőházzal, színes üvegablakokkal, Casagrande dekorációival. A Széchenyi-anekdota forrása: Kempelen i.m. I., p. 99. Az Ulmann-családra lásd Kempelen uo., pp. 96-103. és Zsidó Lexikon, p. 924. 5. Jóllehet a magyarországi zsidóság történetírói szinte kizárólagosan a neolőgia köréből kerültek ki, egy percre sem téveszthetjük szem elől, hogy a modern életmegnyilvánulásoktól elzárkózó, a neológiával párhuzamosan formálódó új (lasan egyébként ugyancsak magyarosodó) orthodoxia, amely melesleg 1867-1918 között a hazai reformzsidóság legfőbb utánpótlási forrása, a magyarországi zsidó népesség közel felét adta. E kor nem csupán a neológia virágzásának, de az orthodoxia (számbeli) megerősödésének, a közösségi jótékonykodás minden korábbi mértékét meghaladó időszaka is. 6. Zsidó Lexikon, p.555. 7. A hely szellemének hódolva. Ez az épület, amelyben most vagyunk, ezen a helyen a harmadik zsidó templom. Az első 1829-ben épült a második 1858-ban, a jelenlegi épület pedig mint ez a falon lévő emléktáblán is olvasható 1888/89-ben. Ez utóbbi úgy készült hogy a Stern Márk hitközségi elnök és a dr. Weisz Ignác főrabbi vezette gyülekezet leggazdagabb tagjai kamatmentesen kölcsön formájában meghitelezték a templomépítés költségeit amely költségek aztán a közösség által részben visszatérítettek, részben pedig a gazdagabb helyi zsidók adományaképp egy vissza nem térítendő alapba mentek át - Zsidó lexikon, p. 244. 8. Az 1838. okt. 16-án megnyílt egyik leghíresebb magyarországi elemi zsidó iskola, a sátoraljaújhelyi Kaestenbaum alapítványi iskola Kaestenbaum Rafael Márton (?,? -1829,?) 80.000 forintra rugó adományának köszönhette létrejöttét. - Lásd Kempelen i.m. ÜL, p. 19. 9. Kései példaként - családi vonatkozásai miatt - a nyíregyházi kórházat említeném. Apai nagynéném