Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Karády Viktor: Zsidóság és modernizáció a történelmi Magyarországon

vakáció elnyeri értelmét, stb. Az egyik nemzedékről a másikra rohamosan csökkenő halálozással és gyermekszaporulattal fémjelzett demográfiai modernizáció egyszerre emelte tehát a menynyiségi életvárandóságot és javította jelentősen az egyéni-családi életminőséget, ezen bélül az azonos jövedelem mellett megvalósítható életszínvonalat magát valamint a leszármazottak további társadalmi mobilitásának esélyeit Modellértéke nyilvánvaló volt a magyar társadalom egyéb, a modernizációban résztvevő részlegei számára. Ez a modernizáció viszonylag korai fázisában kialakult polgári családmodell minden bizonnyal hozzájárult a fiatalok szocializációjának átalakulásával ahhoz, hogy a modernizáció a zsidó családi struktúrát kevésbé viselte meg illetve zilálta szét a fiatalok morális kontrollja továbbra is erős maradt Megint csak utalásszerűén lehet említeni ezeket a társadalomtörténetileg igen fontos összefüggéseket A hagyományos zsidó családszerkezet mindig is az apa kikezdhetetlen tekintélyén és az anya közvetítő szerepén nyugodott Mindkettő fellazult a modem családmodellben a toleráns de intenzív gondoskodásra épülő pedagógia, a gyerekek viszonylagos túlképzése, a családtagok közötti (minden viszonylatban, nem csak az anya-gyermek kapcsolatban) túlinvesztált érzelmi kötelékek, az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalás, a fizikai erőszak nagyfokú kikapcsolása (s a felmerülő konfliktusok szimbolikus erőszakkal való megoldása) javára. Minden bizonnyal ennek a szocializációs modellnek a hosszú távon érvényre jutó hatékonysága is tetten érhető abban, hogy még a legasszimiláltabb zsidó miliőkben sem divott az egyebütt általános alkoholizmus, hogy az evvel gyakran összefüggő nyilvános fizikai erőszakkifejtést a zsidóság szokásrendje nem ismerte, hogy a bűnözési hajlama összeségében mindig elmaradt a nemzsidókra jellemző mögött (főképp a visszaesőknél és a fiatalkorúaknál) vagy, hogy egyes, éppen a fizikai erőszakkal együttjáró bűnfajták (így a szexuális erőszak, a magzatkitétel, az emberölés, általában a személy elleni agresszió) a zsidók között teljesen hiányoztak. Ismét csak hangsúlyozni lehet hogy a polgári szocializációs minta fenti eredményei a nemzsidó polgárosult rétegeknél sokkal kevésbé nyilvánultak meg s így a zsidóság szocializációs mérlege e téren is sajátos pozitív modellértékkel bírt Végül mentalitástörténetüeg lényeges lenne utalni még egy sor tipikus zsidó viselkedési, fogyasztási és művelődési formára, melyet igen nehéz objektív mutatókkal kimutatni, bármily fontosnak is bizonyultak a magyarországi polgári etosz érvényre jutásánál. Ezeknek is háromfajta működési elvét lehet megkülönböztetni, az újítások előállítását illetve gyors befogadását a túlinformáitságot és a litterátus kultúrát az önreflexió igényét Mint a társadalmi térben erősen mobilis és nagy mobilitási hagyománnyal rendelkező csoportok, az asszimilált zsidóság is élen járt az újabb művelődési vagy szabadidökihasználási lehetőségek termelésében és használatában. Ez vonatkozott természetesen a magas kultúra újabb produktumai, a művészeti avantgárd iránti aktív s gyakran támogatólagos érzékenységre, melyet fentebb említettem. De fontos volt ez a mindennapi élet kulturális gyakorlatában is, nevezetesen a sport területén, ahol egy sor ágat zsidó kezdeményezésre vezettek be illetve zsidó alapítású egyletek terjesztettek el vagy (mint a modem futball területén az MTK megalapításával) a zsidó tőkések és