Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Ortutay András: Bottyán és Esztergom

megindulhasson, adván ő kegyelmének irás szerint való orderemet, hogy bagázsiástúl által­menvén az Dunán, transzerálja magát igenyessen Nyitra felé, az hol Andrássy István uramtul teljes információt vévén, kormányozza az ottvaló hadi dispositiókat; de sok difficultássit kelletett hallanom ő kegyelmének, azt állitván, hogy beteges állapotjára nézve már ő kegyel­mének csak nyugodalom kellenék, és a maga jószáginak rendben való vételére kivánván inkább Köbölkút táján megmaradni Most is, a midőn más regementeknek egy havi pénzt fizettek: ő kegyelme akkor az maga regimentjének hat-hat forintjával fizetett, az nyúlási praedálásban részessé tette, mikor mások csak szemmel nézték. Most is egész Dunán innénd való földön az legjobb helységeket választotta ki....az maga reimentje quartélyának." S másfél oldalon folytatódik a panasz "sokszor emiitett Bottyán uramra", aki regimentjével kivételesen törődik. 26 Bái' Bottyán János születésének pontos idejét és helyét nem ismerjük, de Vak Bottyán halálának napját és helyét tudjuk: 1709. szeptember 27., Gyöngyös. A Bottyán-ház még sok gondot okozott Esztergom szabad királyi városának. A palotában ott lakott báró Kucklánder Ferenc, s élvezte mindazokat a jogokat, amelyeket Bottyán János I. Lipóttól kapott. Ott volt a szövevényes Bottyán rokonság. Lakatos Judit halála után a Bercsényi rokon, majd ötven évvel fiatalabb gróf Forgách Juliannát vette feleségül. Első feleségének Jósa Pállal kötött házasságából való gyerekek is örökösnek számítottak. 1700­ban királyi engedéllyel örököse lett Grassalkovics János és Czagányi Mihály. Nőtestvérének gyerekeit is elismerte örököseinek: sellyei Nagy Györgyöt, Horváth Istvánt, Molnár Jánost és Tóth Istvánt. A Jósa-rokonságból származott a már korábban említett Szabó Mózes huszáralezredes, aki még életében megkapta Bélát Bottyántól. Második felesége, gróf For­gách Julianna és a Bottyán-örökösök ügyében a királyi tábla 1713-ban hozott ítélete meg­osztotta a vagyont. A Pálffy-zálogbirtokok gróf Károlyi Sándor kezére jutottak, miután a zálogösszeget visszafizette. 1721-ben a kastéllyal kapcsolatban egyezség született: özvegy Kucklánderné élete végéig bent lakhat 1726-ban halt meg, s a kamar 1728-ban 4400 rajnai forintért átengedte a szabad királyi városnak, amely ide helyezte át a városházát, s ma is a "város háza" 27 JEGYZETEK 1. Thaly Kálmán: Bottyán János II. Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka Pest 1865. 15.o. 2. Magyarország vármegyéi és városai, Esztergom vármegye (Szerkesztette: dr. Borovszky Samu) Budapest, é.n. 132. es 366.0. 3. R.Várkonyi Ágnes: így élt Vak Bottyán Bp. 1975.11-12.0. 4. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak (Megjelent: Esztergom évlapjai Annales Strigonienses 1983) 393.0. Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom megye és város múltjából (1684-1714) Esztergom, 1892. 4.o. 5. Villányi i.m. 4-10.O. R.Várkonyi i.m. 59-63.0. Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája, Bp., 1978. 196-201.0. Ortutay András: Esztergom vára és a várbeli katonaság a 17-18. század fordulóján (Megjelent: Stüdia Agrensia 11. kötet, Eger 1991.) 92.o. 6. Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. (Összeállította Szakály Ferenc) Budapest, 1986. 190. és 231.o. R.Várkonyi i.m. 70.o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom