Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Ortutay András: Bottyán és Esztergom
megindulhasson, adván ő kegyelmének irás szerint való orderemet, hogy bagázsiástúl általmenvén az Dunán, transzerálja magát igenyessen Nyitra felé, az hol Andrássy István uramtul teljes információt vévén, kormányozza az ottvaló hadi dispositiókat; de sok difficultássit kelletett hallanom ő kegyelmének, azt állitván, hogy beteges állapotjára nézve már ő kegyelmének csak nyugodalom kellenék, és a maga jószáginak rendben való vételére kivánván inkább Köbölkút táján megmaradni Most is, a midőn más regementeknek egy havi pénzt fizettek: ő kegyelme akkor az maga regimentjének hat-hat forintjával fizetett, az nyúlási praedálásban részessé tette, mikor mások csak szemmel nézték. Most is egész Dunán innénd való földön az legjobb helységeket választotta ki....az maga reimentje quartélyának." S másfél oldalon folytatódik a panasz "sokszor emiitett Bottyán uramra", aki regimentjével kivételesen törődik. 26 Bái' Bottyán János születésének pontos idejét és helyét nem ismerjük, de Vak Bottyán halálának napját és helyét tudjuk: 1709. szeptember 27., Gyöngyös. A Bottyán-ház még sok gondot okozott Esztergom szabad királyi városának. A palotában ott lakott báró Kucklánder Ferenc, s élvezte mindazokat a jogokat, amelyeket Bottyán János I. Lipóttól kapott. Ott volt a szövevényes Bottyán rokonság. Lakatos Judit halála után a Bercsényi rokon, majd ötven évvel fiatalabb gróf Forgách Juliannát vette feleségül. Első feleségének Jósa Pállal kötött házasságából való gyerekek is örökösnek számítottak. 1700ban királyi engedéllyel örököse lett Grassalkovics János és Czagányi Mihály. Nőtestvérének gyerekeit is elismerte örököseinek: sellyei Nagy Györgyöt, Horváth Istvánt, Molnár Jánost és Tóth Istvánt. A Jósa-rokonságból származott a már korábban említett Szabó Mózes huszáralezredes, aki még életében megkapta Bélát Bottyántól. Második felesége, gróf Forgách Julianna és a Bottyán-örökösök ügyében a királyi tábla 1713-ban hozott ítélete megosztotta a vagyont. A Pálffy-zálogbirtokok gróf Károlyi Sándor kezére jutottak, miután a zálogösszeget visszafizette. 1721-ben a kastéllyal kapcsolatban egyezség született: özvegy Kucklánderné élete végéig bent lakhat 1726-ban halt meg, s a kamar 1728-ban 4400 rajnai forintért átengedte a szabad királyi városnak, amely ide helyezte át a városházát, s ma is a "város háza" 27 JEGYZETEK 1. Thaly Kálmán: Bottyán János II. Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka Pest 1865. 15.o. 2. Magyarország vármegyéi és városai, Esztergom vármegye (Szerkesztette: dr. Borovszky Samu) Budapest, é.n. 132. es 366.0. 3. R.Várkonyi Ágnes: így élt Vak Bottyán Bp. 1975.11-12.0. 4. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak (Megjelent: Esztergom évlapjai Annales Strigonienses 1983) 393.0. Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom megye és város múltjából (1684-1714) Esztergom, 1892. 4.o. 5. Villányi i.m. 4-10.O. R.Várkonyi i.m. 59-63.0. Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája, Bp., 1978. 196-201.0. Ortutay András: Esztergom vára és a várbeli katonaság a 17-18. század fordulóján (Megjelent: Stüdia Agrensia 11. kötet, Eger 1991.) 92.o. 6. Buda visszafoglalásának emlékezete 1686. (Összeállította Szakály Ferenc) Budapest, 1986. 190. és 231.o. R.Várkonyi i.m. 70.o.