Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

Szent István egyházszervezete; dr. Egyed István Szent István állama; dr. Viski Illyés József A Szent Imréhez intézett Intelmek jogi méltatása; dr. Nissalovszky Endre A szent király és a szolganép; dr. Stulpa József Kánonjogi határozatok Szent István törvényeiben; dr. Szladits Károly Szent István magánjogi törvényhozása előadásai hangzottak el. A 250 fő részvételével tartott programot elnöki zárszó és a Himnusz zárta. A tanítóképző intézeti tanárok április 19-én tartották Esztergomban 28. rendes közgyűlésüket. A programnak megfelelően ez alkalommal ismertették a Hceumra felépült tanítóképző-akadémiát. A téma előadója Padányi Frank Antal volt. A titkári jelentést Mesterházy Jenő olvasta fel, majd Lepold Antal tartott előadást Esztergom szerepe a magyar kultúra, iskolázás és tanítóképzés terén címmel. A közgyűlés előtt Nádler István pápai kamarás, tanítóképző intézeti igazgató mondott szentmisét a vízivárosi zárdatemplomban. Május első napjaiban a NYUKOSZ (Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége) Országos Elnöki Választmányának tagjai látogatták meg Esztergomot, s tették tiszteletüket Serédi Jusztinián hercegprímásnál. Május 17-én a Komárom-Esztergom vármegyék Általános Tanító Egyesülete, a vármegye római katolikus és protestáns egyesületei tartották közgyűlésüket a Katolikus Legényegyletben. A díszközgyűlésen Serédi Jusztinián mondott beszédet. Május 21-22-én a Bencés Gimnázium ünnepi napja gazdag programmal és igen nagy érdeklődés mellett zajlott le. E két napra esett a bencés diákok érettségi találkozója és Szent István zarándoklata, a Szent István és a Mattyasovszky emlékmű leleplezése, valamint a 14-es Holló cserkészcsapat 25 éves jubileuma és annak záró tornaünnepélye. E jelentős rendezvényen megjelent dr. Papp Antal államtitkár, a Magyar Cserkész Szövetség országos elnöke, dr. Ernszt Sándor országgyűlési képviselő és több más jelentős személyiség. Az esemény jelentőségét emelte dr. Trikál Józsefnek a Pázmány Péter Tudományegyetem prorektorának beszéde. A sorozatos díszgyűlések, vándorgyűlések lebonyolítása közben komoly szervezőmunkával készültek a május 31-ei nagy napra, a Szent Jobb fogadására és az Eucharisztikus Kongresszus látogatására. Május elején kongresszusi kirendeltséget hoztak létre az Idegenforgalmi Hivatalon belül, mely az IBUSZ irányításával működött. Balogh Albin vezetésével ülésezett az ünnepi napot előkészítő bizottság. Ezen Dudás László beszámolt a város díszítésének tervéről, a zászlók beszerzésének módjáról. A városkép uralkodó színe e napon a nemzetiszín, a pápai szín, a kék-fehér vármegyei szín és a piros-fehér városi szín. Árvalányhaj és aratókoszorúk sora élénkíti majd az utcák képét. A mindenre kiterjedő, átgondolt munka eredményeképpen május 29-ére már mindenki tudta a részletes programot és a tennivalókat. A Szent Jobbot és kíséretét hozó Aranyvonat 8.50-kor indult Budapestről, és 10.45-kor érkezett Esztergomba. A zarándokokat szállító vonatok 8-10.15 óra között érkeztek meg az esztergomi vasútállomásra. Pontos menetrendje volt a szükséges útlezárásoknak. A fő közlekedési útvonalon 400 fős rendőrzászlóalj tartotta fenn a rendet. A ferences templom tornyában nemzeti és pápai lobogó lengett. A főútvonal s az ott lévő házak zászlódíszbe öltöztek, a Mattyasovszky emlékművet pápai nemzeti színű és prímási zászlók koszorúzták. A vasútállomásnál és a Bibliothekánál diadalkaput állítottak fel. Ez utóbbinál várta a menetet Pacelli bíboros, pápai legátus, a későbbi XII. Pius pápa és még három bíboros - HJond lengyel prímás, Van Roey belga bíboros és Tappani antiochiai pátriárka —, továbbá Kánya Kálmán külügyminiszter. A Szent Jobbot hozó Arany vonattal érkezett Karafiáth Jenő — Budapest főpolgármestere —, Huszár Károly ny. miniszterelnök, dr. Zsembery István, Bangha páter, Michalovics Zsigmond kanonok. Á Hősök szobránál csatlakozott a menethez dr. Teleky Pál kultuszminiszter, gr. Zichy János volt kultuszminiszter, Varga Imre, a legfőbb számvevőszék