Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)
ság"-nak. A polgármester köszönetet mondott Szívós Waldvogel Józsefnek, az előkészítő bizottság elnökének az eddig végzett munkáért, majd jelezte, hogy a nyilvánosságra hozott programtervezetet némi változtatással a VKM beillesztette az országos tervezetbe. Ezzel kapcsolatban Glatz személyes kihallgatást kért a kultuszminisztertől. Jelezte a bizottság ülésén, hogy meghosszabbították a plakát, levélzáró bélyeg és a fényképpályázatot. Ez utóbbi anyagából egy Esztergomot ábrázoló képeskönyvet kívántak összeállítani és megjelentetni. Megkezdődtek a tárgyalások a Bazilika díszkivilágításának elkészítésére. Ennek várható költségét 18 900 pengőben határozták meg. A Szent Tamás-hegy rendezése 45-50 ezer pengőt igényelt az előzetes számítások szerint. Fontos feladatként említették a düledező épületek tatarozását, lebontását, az utcákon, sétányokon levő padok számának növelését, a Szulejmánkapu kiépítését, a Mattyasovszky-bástya rendbehozatalát. Elhatározták egy Szent István-kép festését is a Városháza nagyterme számára. E tervekhez kapcsolódott a Balassa- és a Szent István-szobor felavatása és a Rudnay-emlékmű felállítása. A Várhegy rendezése, mely ekkor már nagy erőkkel folyt, kívül esett a város hatáskörén, de természetesen arra is figyelmet fordítottak és erő szerint segítették azt. A tervek szerint az ünnepségeknek három centruma volt. Ebből az első, az Eucharisztikus Kongresszus látogatása Esztergomban. Ekkor avatják fel a Szent István szobrot, a második az augusztus 15-i ünnepségek sora. Ennek keretében történik meg a Vár átadása, és végül a városi képviselő-testület ünnepi közgyűlése zárja az évet szeptemberben. Glatz — mint mondta — igen sajnálta, hogy az előkészítő bizottság javaslataiból nem minden elképzelést lehetett a tervbe beépíteni. Realitása azonban csak a felsoroltaknak van. Dr. Hamvas Endre hozzászólásában kifejtette, hogy sportpálya építésére pénzt lehetne kérni az Országos Testnevelési Tanácstól. Jelezte, hogy a Bazilika Nagyharangjának újraöntése ügyében az egyház már megtette a szükséges intézkedéseket. Ekkor hangzott el az is, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága nem járult hozzá a Városháza árkádjába tervezett domborművek elhelyezéséhez. A felmerült tervek végrehajtása a szakbizottságok változatlanul hagyása mellett újjászervezett Központi Bizottságra várt. Ennek tagjai a következők voltak: elnök Glatz Gyula polgármester; előadó dr. Sántha Ferenc; számvevő Prommer Ferenc; idegenforgalmi előadó dr. Brenner Antal; mérnök vitéz Dudás László; ügyész dr. Etter Jenő; jegyző dr. Kőhalmi László; tagok dr. Hamvas Endre, dr. Frey Vilmos, Etter Ödön, vitéz Szívós Waldvogel József, dr. Gróh József, dr. Drahos János, dr. Balogh Albin, Jeszenszky Kálmán, dr. Ernszt Sándor (országgyűlési képviselő), Obermüller Ferenc, Fogarassy István, Újszászi Imre, Reviczky Elemér, vitéz Szabó István, Hermann Lajos, Lenkei Emil, dr. Darvas Géza, dr. Schmidt Sándor, Csanádi László, Bartus József, Pifkó János, dr. Lippay Lajos és Laiszky Kázmér. A város által létrehozott bizottság mellett az Országos Szent Geller Egyesület (OSZTGE) is elkészítette terveit. Javasolta többek között, hogy írjanak ki pályázatot "Szent Istváni intelmek" címmel oknyomozó történeti munka elkészítésére, helyezzenek el "Intelmek" címmel domborművet az iskola falán, lássák el Szent István és Szent Gellért könyvekkel az iskolákat. Emléktáblát helyezzenek el IV. Béla király temetkezési helyén, végezzenek további próbaásatásokat az OSZTGE székház — Sándor Móric gróf volt palotája — pincéjében. Javasolták még a Jókai és a Deák Ferenc utcák csatornázását, a Sötétkapu nevének Szent István-kapura történő módosítását. Az esztergomi mozdulásokkal egyidejűleg folyt az országos szerveződés is. Decemberben hírt adott az "Esztergom és Vidéke" az országos emlékbizottság üléséről, melyen részt
