Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

Idegenforgalom és a város intézményeinek vonzereje A sikeres faluszövetségi kiállítást követően érzékelhetően növekedett az idegenforgalom. 1925. május 24-én Esztergomba látogatott a Magyar Földrajzi Társaság didaktikai szakosztálya, s mintegy húsz fő részvételével egynapos konferenciát tartott a főgimnáziumban. A dr. Vargha György elnök vezette csoportot dr. Mattyasovszky Kasszián üdvözölte, s a házigazdák részéről dr. Balogh Albin tartott előadást Esztergom földrajzi helyzete és települési viszonyai a legrégibb időktől címmel. Őt követte dr. Kari János piarista tanár, a Földrajzi Közlemények szerkesztője: A tájrajz és a miíiőelmélet szerepe a földrajztanításban, valamint Geszty Lajos: A földrajz szerepe az állampolgári nevelésben témában tartott előadásával. Ez időtől kezdődően Esztergom mint úticél megjelent az iskolák diákjainak országjáró kirándulásaiban is. 1925 tavaszán több iskola is felkereste a várost. Eljött például a debreceni polgári iskola 12 tanárával és 114 tanulójával. Megtekintették a Kincstárat és a Bazilikát, nagy élvezettel lubickoltak a "Malya fürdőben", s futballoztak a prímás-szigeti pályán. Hasonló látogatást tett 130 növendékével a pápai református gimnázium is. Az utazási kedv felélénkülése szoros összefüggésben volt az országos törekvésekkel. Az a tény, hogy az idegenforgalom támogatói között nem csak gazdasági erőket, hanem olyan jelentős ideológusokat is fellelhetünk, mint Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter sejteti, hogy a kormányzat nem pusztán gazdasági ágazatként tartotta nyilván ezt a területet. Maga Klebelsberg a nacionalista ideológia, a revíziós politika céljainak egyik legfontosabb eszközeként kezelte a társadalmi-gazdasági élet eme szféráját. A katolikus egyház itt őrzött kincseinek bemutatásával segítette a törekvések megvalósítását. Esztergom ily módon nem is egy okból került a két világháború között az idegenforgalommal kapcsolatos országos elképzelések középpontjába. Nagyboldogasszony-napja az idegenforgalom fókuszában E felismerés nyomán született meg a döntés 1927-ben arról, hogy évről évre visszatérően nagyszabású ünnepségeket rendezzenek Szent István-napja alkalmából. Az ünnepségek országos jellegű programjaira Budapesten kerül sor. Esztergom pedig "...mint ezen ünnepségre másodsorban hivatott város, a fővárossal abban állapodott meg, hogy az érdeklődést megosztandó az ünnepségek első része Nagyboldogasszony-napján, augusztus 15-én Esztergomban, a nagy király születési és koronázási helyén fog megtartatni. A megállapodás szerint a főváros az esztergomi augusztus 15-ei ünnepséget szintén felveszi programjába és azt országosan hirdeti is."

4 Antony Béla bizottságot hozott létre, s Jaschik Álmost plakát készítésével bízta meg. A tervezett ünnepség fényét beárnyékolta Csernoch János 1927. július 25-én bekövetkezett halála. Az elképzelés életképességét érzékelte az új hercegprímás, Serédi Jusztinián is. Az 1928. évi programok Nagyboldogasszony-napjának előestéjén kezdődtek, és Szent István-napjáig tartottak. Augusztus 15-én nagy tömeg vonult a Széchenyi térről magával víve a magyar szent korona másolatát a Bazilikába, ahol meghallgatta a Serédi Jusztínián hercegprímás által pontifikált nagymisét. Délután a Stefánia Szövetség gyermek-szépségversenyt rendezett, zarándoklatot szerveztek a vaskapui Mária-szoborhoz is. Augusztus 17-19. között