Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Ortutay András: Bottyán és Esztergom

amikor is Tolvay Ferenc szerint hűséget esküdött Rákóczinak. Mint Toívay Ferenc írta: "Itt Bottyán János is benn rekedett vala, Mert régi nagy vitéz, némettel lovagla; De Tolvay Ferencznek tőlle Ion párolja, ...... Hogy ez magyar ügyhöz ű szive meghajla. , Ekkor Esztergomban németekkel méne, Hogy szép portékája s pénze el ne veszne, És hogy Esztergom is magyar kézbe esne, Dunántúl való nép, hogy hozzája gyűlne." Míg a szabad elvonulás fejében feladott Zólyomból Esztergomba visszatért, a "parola" híre II. Rákóczi Ferenchez is eljutott, aki 1703. december 10-én a "Dunán túl a Mezei, Lovas, Gyalog Hadai" főstrázsamesterségét adományozta neki, sőt tíz nappal később a dunántúli hadak generálisa.

14 Az Esztergomban csapatokat gyűjtő Bottyánnak Savojai Jenő herceg, a haditanács elnöke 1704. január 2-án komoly megbízást adott, feljogosította, hogy öt megyében toborozzon. Bercsényi Miklós is üzent, hogy jöjjön ki Esztergomból.

15 1704. április 18-án, Húsvétkor Bottyán János palotájából a Szent Péter és Pál templomba, a plébániatemplomba misére ment, amikor Kucklánder katonái lecsaptak rá, őt is, feleségét is lefogták. A bécsi haditanács elrendelte Bécsbe szállítását; felesége ekkor átmenetileg szabadlábon volt. Erős kísérettel indította októberben Bottyánt a várparancsnok Bécsbe, annak ellenére, hogy a kurucok 1704-es januári offenzívája összeomlott, az utak biztonságosak voltak. Esztergomtól egynapi járóföldre volt a nyergesújfalui postaállomás, ahol a kíséret megszállt. Innen Bottyán az éjszaka megszökött, s október 11-én érkezett Selmecbányára Bercsényihez, s másnap átvehette a vihnyei fürdőben pihenő fejedelemtől az előző év decemberében kiállított generálisi kinevező pátenst.

16 Kincseire, palotájára, kiváltságaira Kucklánder tette rá a kezét, s a kiváltságokat haláláig használta a várossal szemben, nem fizetett adót. Bottyán feleségét, Lakatos Juditot 1704-ben elzáratta, aki 1706-ban végrendelkezés után meg is halt. Bottyán megpróbálta kiváltani, de a régi haragos, a sánta tábornok nem engedett. Bottyán be akarta venni Esztergomot. 1705 februárjában a kemény hidegben befagyott a Duna, Bottyán János és Esterházy Antal kilenc kuruc ezreddel a befagyott Dunára szalmát szórva átkeltek, és rohamot intéztek a Víziváros falai ellen. Betörtek a falak mögé, visszaszorították a németeket, de feljebb nem jutottak. A meglepetés erejében bízhatott Bottyán, hiszen ostromágyúkat nem hozhatott magával. A vár ágyúival szemben vissza kellett vonulniuk.^Bottyán János, mint mindig, példamutató bátorsággal harcolt. Bercsényi írta a fejedelemnek: "Maga a hóhár lelkű Bottyán is lóról szállt, úgy rohamozott."

17 Az 1705-ös dunántúli hadjárat egyébként sikeres volt, mint a Vak-Bottyánrúl való ének mondja: "Hires generális az öreg Vak-Bottyán; Vagyon vélle mastan sok derék kapitány: Vitéz Bezerédi, jó Ebeczki Istvány, , Kisfaludi László, seriny Balogh Adány.