Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Strba Sándor: Érsekújvár hadtörténeti szerepe a Rákóczi-szabadságharcban

az Esztergomtól északra fekvő sáncmunkák ellenőrzésére, majd az esztergomi vár megvételére.

13 1708-bán a szabadságharc ötödik esztendejében Rákóczit elhagyta a hadi szerencse. Trencsénnél súlyos vereséget szenvedett, és maga is megsebesült. Bottyán János 1708. január elején érkezett Újvárba. Mikor komáromi kémeitől arról értésült, hogy Heister tábornok Érsekújvár ostromára készülődik, visszafordult fehérhegyi hadjáratából, hogy maga vezesse a vár védelmét. Heister könnyelmű kijelentést tett azzal, amikor azt mondta: "... ha tizenkét nap meg nem veszi Újvárt, ne legyen őfelsége előtt becsülete" }

4 Thaly Kálmán ezt az eseményt a következőképp örökítette meg írásában: "... Heister a várat'szeptember 21-től kezdve október 12-ig éjjel-nappal minden lehető módon ostromolta, 4Cf mozsárból több mint 3000 bombát vettetett belé, tüzaknákkal, gyújtó koszorúkkal, petárdákkal rongálta. Heister tetemes kárral s még tetemesebb gyalázattal vala kénytelen az ostromot abbahagyni." Bercsényi 1709. szeptember 26-án közű a fejedelemmel a szomorú hírt: "Most hozták a hírit, szegén Bottyán vak sógor 8 óra tájban behunyta az másik szemét is." Egy hónapra rá október 15-én Berthóty István várparancsnok is meghalt. Utódja Csajághy János gyalogdandárnok lett, míg a lovasság parancsnoka Balogh István maradt. Az 1709-es esztendő legszomorúbb eseménye Ocskay László pálfordulása cs árulása volt. Az egyik legalaposabb ismerője és kutatója, Thaly Kálmán így jellemezte őt: "Hős volt tagadhatatlanul, de jellemszilárdságról, erkölcsről, becsületről fogalma sem volt vala." 1708 után Ocskay megingott hűségében, és Tapolcsány mellett kuruc lovasezrede élén megadta magát Pálffy tábornoknak. Itt vette át a császári ezredessé való kinevezését. Négy fiatal kuruc tiszt: Jávorka, Beleznay, Bornemissza és Rácz felesküdtek Ocskay vesztére. 1710. január 1-én Jávorka Ádám koldusnak öltözve néhány katonájával rácsapott a verbói tivornyából ocskói kastélyába igyekvő árulóra. Ocskay elfogatását az egykori kuruc ballada így zengi: "Jávorka pediglen paraszt ruhában Egy ni hány vitézzel csak betör házában. Hej Ocskay László! a nagy tobzódástúl Kelj föl immár, - érted eljöttünk Újvárbúi! Vérünk árulója, most add meg magadot! Fölkele Ocskay: de fegyvert ragadott. Kiverik kezébül, s úgy homlokon vágják Vér elborította mind a két orcáját. Viszik már, viszik már kötve paripára, Nyargaltan-nyargalvást viszik már Újvárba." Jávorka Ádám a foglyul ejtett Ocskay Lászlóval 1710. január 2-án bevonult Érsekújvárba. Erről az eseményről az első magyarországi hírlap, a Mercurius Veridicus 1710. január 4-i érsekújvári keltezésű regionális jellegű híre a következőképp számolt be: "... A várbeli katonaság leírhatatlan felháborodással akasztófát és karót kiáltott rá egy akarattal, még mielőtt parancsnokuk elé vezethették volna őt; maga a parancsnok alig tudta lecsendesíteni a katonák izzó dühét, az csakis azzal sikerült, hogy elrendelte a haditörvényszék eljárását,