Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Strba Sándor: Érsekújvár hadtörténeti szerepe a Rákóczi-szabadságharcban
1704. november 16-án éjjel a kuruc katonaság lopakodva közelítette meg a várárkot, majd hidakat felverve jutottak fel a bástyákra. Hártl parancsnok kinyitotta a kapukat, és így a vár harc nélkül jutott a kurucok kezére, melynek újdonsült főkapitánya a kuruc vezér, Ebeczky Imre ezredes lett 7 Rákóczi emlékirataiban a vár elfoglalásának és feladásának körülményeiről a következőket írja: "... Még a selmeczi értekezletek előtt föltettem magamban Érsekújvár elfoglalását, melynek a törököktől lett visszafoglaltatásakor tört régi rései csak czölöpzetekkel voltak kitöltve. Ezen erősségnek nem volt fedett útja, árkát le lehetett csapolni és könnyen le lehetett belé menni. A lakosság magyar lévén, pártunkon volt, a német helyőrség pedig gyenge vala és oly tisztek valának közöttük, akik munkácsi váram őrségéből valók voltak és engem jól ismerének. Táboromban voltak azon ágyúk és mozsarak is, amelyekkel Szegedet akarám ostromolni, s mihelyt Kassa feladatott, rendelkeztem, hogy faltörő ütegeket szállítsanak hozzám, amelyekkel Leopoldvárát ostromolhassam. Ez volt oka, hogy az egyesült hollandi statusok közbenjáró követének a fegyverszünet meghosszabbítására vonatkozó kérését megtagadóm. Mihelyt tehát a fegyverszünet lejárt, az e czélra rendelt csapatok készen lévén, gyorsan előnyomultam, Érsekújvárt körülzárolom, s néhány napi bombázás után rohamot rendelek, hogy így a magyar lakosság elhatározhassa magát, hogy a parancsnokot kényszeríti a vár megadására. Amint rohamoszlopaim megindultak: az ellenség azonnal feladási jelt veretvén capitulált." % Ettől az időtől kezdve Érsekújvár a kuruc mozgalom központja lett A felkelők természetesen tudatában voltak e vár rendkívüli stratégiai jelentőségének. Maga II. Rákóczi Ferenc személyesen is igen alaposan szemrevételezte az erődítményt, s mivel az nagyon elhanyagolt állapotban volt, nyomban elrendelte annak kijavítását és modern átépítését. A mérnöki munkálatok elvégzésével De Riviéra francia hadmérnököt bízta meg, kiről a fejedelem a •következőket írja: " ...francia protestáns vala, becsületes ember és elég jó hadmérnök". Az átalakítási munkálatok csaknem egész éven át folytak, és nemcsak hogy átépítették a várat, de annak megerősítését is biztosították. Ez főleg a várárok kimélyítésével, az új előbástyák megépítésével volt elérhető. Az érsekújvári erődítmény a kurucok egyik fő fegyverműhelyévé vált, ahol ágyúgolyókat öntöttek, bombákat és töltényeket is gyártottak. Volt itt egy nagy katonai fegyverraktár is. Az őrséget 300 hajdú, 200 gyalogos és négy lovasszázad alkotta. 9 Rákóczi Bottyánnak adományozta Érsekújvár elfoglalásánál szerzett érdemeiért a bécsi kapunál levő gr. S erényi-féle házat annak tartozékával együtt 10 Érsekújvárott igen sokan voltak azok, akik még a vár bevételét megelőzően a kurucokhoz pártoltak. A ferencesek között többen szimpatizáltak a kurucokkal, s bár ők többnyire protestáns vallásúak voltak, nem akadályozták a ferenceseket abban, hogy a kolostorban tartózkodhassanak. Sőt az ostrom alatt megrongálódott Szt Ferenc-rendi templom és kolostor hibáinak helyrehozatalán is aktívan tevékenykedtek. Maga Heister labanc vezér is tudott a ferences-kuruc kapcsolatokról, s ezért a támadások folyamán többször is lövette a templom és a kolostor épületkomplexumát. Ezt bizonyítják az 1965/67-es évi gáz- és vízvezeték csatornázása alkalmával végzett ásatások is, melyek során a legtöbb ágyúgolyót a kolostor környékén találták. I. Rákóczi Ferenc öt napot töltött Érsekújvárott. Innen intézte felhívását a dunántúli vármegyékhez (november 20-án), melyben fegyverbe szóllította őket. November 22-én hagyta el a várat.