Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Strba Sándor: Érsekújvár hadtörténeti szerepe a Rákóczi-szabadságharcban
Strba Sándor (Érsekújvár) Érsekújvár hadtörténeti szerepe a Rákóczi-szabadságharcban "Históriát tisztán, szükség szerinti rendben,... világosan,... kétértelműség nélkül kell írni,... hogy a történelem az élet mestere az igazság fénye legyen." (Zsámboky János II. Miksa császárhoz) Bécs, 1567. június 24. Egy-egy történelmi jelentőségű esemény nemcsak fontos határkő egy nép, nemzet vagy éppen egy város életében, hanem annak kerek évfordulójára való megemlékezés alkalmat kínál a múlt és a jelen összevetésére, összefüggéseinek feltárására, hiszen a múltat csak úgy érdemes feldolgozni, hogy a ma embere számára próbálja megértetni a jelent. A fentebb idézett Zsámboky-gondolatok azt sugallják, hogy a történetírás mozgató rugója, az igazság keresése csakis a múlt minél hitelesebb és pontosabb feltárásával képzelhető el. Az emlékezés felelősség, s egyben elkötelezettség is, hiszen felelősségünk tudatában csak úgy tekinthetünk elkövetkező jövőnkre, ha megőrizzük és számon tartjuk múltunk jeles évfordulóit, melyek többet jelentenek a puszta megemlékezésnél, mert nemcsak a múlt dicső hagyományainak a megőrzése és megbecsülése a céljuk, hanem egyúttal jelentéstétel a jelen számára, és számadás a jövő előtt. Az idén ünnepeljük a magyar történelem legendás alakjának, Bottyán János születésének 350. évfordulóját, akinek életútja nemcsak Esztergom város és megye XVH.-XVIII. századi történetéhez kötődik szorosan, hanem a Rákóczi-mozgalom egyik fellegvárának, Érsekújvár történelmében is fontos szerepet játszott. Mielőtt azonban rátérnék városomnak, Érsekújvárnak a Rákóczi-szabadságharcban betöltött hadászati szerepének az ismertetésére, engedtessék meg, hogy az évforduló kapcsán kissé belelapozzunk a történelembe, és visszatekintsünk a kronológiát követve az első és a második érsekújvári vár alapításának indítékaira és körülményeire, a rendi felkelések, a török hódoltság korára, tehát mindazokra az eseményekre, amelyekben e város oly meghatározóan fontos, történelmi és társadalmi szempontból is jelentős szerepet játszott. A Kisalföld szívében a Nyitra folyó jobb partján fekvő Érsekújvár a történeti források szerint stratégiai szükségletek következtében jött létre a XVI. században, megerősítvén azt a várvonalat, mely védelmet nyújtott a nyugat felé irányuló török támadásokkal szemben. Az érsekújvári erődítményt kétszer alapították. Az első egy egyszerű, magyar- módon épült négybástyás és kétkapus palánkvár (Castellum) 1545 táján épült a Nyitra folyó bal partján az esztergomi érsek léki birtokán, és az érseki birtokok és falvak védelmét biztosította. A léki vár* alapítója Várday Pál esztergomi érsek volt. 1542-ben Ferdinánd őt teszi meg Magyarország helytartójává. Saját költségén fogott hozzá a vár építéséhez. Kezdetben Várday várát (Castellum nóvum Vestrum) új várnak nevezték. Várday 1549-ben bekövetkezett halálát követően utódja Oláh Miklós esztergomi érsek a várat tovább építtette és megerősíttette. Róla nevezték el Oláh-Újvárnak. 1571. július 7-én a császári biztosok közölték az érsekkel, hogy a bécsi haditanács nem tartja fenntarthatónak a Nyitra folyó bal partján felépült várat, mert az állandóan erősödő török támadásokat csak egy új, stratégiai jelentőségű erődítmény felépítésével lehet kivédeni.
