Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Balogh Béni: Csehszlovák-magyar lakosságcsere: ki- és betelepítések Komárom-Esztergom vármegyében a II. világháború után

A bányászok kitelepülésével kapcsolatos tapasztalatait, a levonható tanulságokat dr. Bernolák Jenő később így összegezte: "A csehszlovákok az áttelepítéshez csak akkor láttak hozzá, amikor már minden áttelepülőnek biztosítva volt az új hazában a kenyere. Nálunk a helyzet nehezebb lesz. Fontos, hogy a németek kitelepítését fékezzük: a sváb kitelepülő várja meg a magyar betelepülőt. Ugyanígy a magyarok csak akkor jöjjenek át, amikor már az itteni szlovákok kitelepülése folyamatban van... A csehszlovákiai magyar áttelepülésnél a lebonyolítás feladatát ne bízzuk a csehszlovák hatóságokra, legyen ez a magyar hatóságok dolga."

56 A 141 bányászcsalád kitelepülése - a népi demokratikus korszak "széncsatái" idején nem csekély veszteséget jelentett a magyar gazdaságnak... 1946 őszén újabb egyoldalú szlovák kitelepülésekre került sor: a Vegyesbizottság július 4-i, 8. sz. Véghatározata módot nyújtott az áttelepülésre jelentkezett és teljesen nincstelen, vagyontalan szlovákok távozására. Ennek lebonyolítása komoly feladatokat rótt a B-listázást amúgy is megszenvedett magyar közigazgatási szervekre. Fontos magyar érdek volt a szlovák jelentkezési ívekben foglalt adatok valódiságának megállapítása, a kitelepülésre jelentkezettek ingó, de főként ingatlan vagyoni helyzetének a felmérése, az esetleges visszaélések megelőzése. Ezért minden olyan járásban és községben, ahol nagyobb számú kitelepülő volt, ú.n. munkaközösséget kellett felállítani, amely az áttelepítés zavartalan lebonyolítását, a felvidéki magyítr telepesek "fogadtatását, elhelyezését és támogatását intézni fogja".

57 A helyi rendészeti szerveknek is megvoltak a feladatai: kötelesek voltak az áttelepülők személyazonosságát megállapítani, kimutatást készíteni róluk és biztosítaniuk kellett a vasúti szerelvények vagy gépkocsioszlopok kíséretét a berakodóállomástól a határig.

58 A konvojok szeptemberben indultak útnak: "...18-án Komárom, 21-én pedig Somoskőújfalu és Hidasnémeti határállomásokon keresztül előreláthatólag Bánhida, Tatabánya, Felsőgalla, Oroszlány...Tokod...községekből, továbbá Miskolc, Esztergom, Salgótarján városokból gépkocsioszlopokkal cseh és szlovák nemzetiségű áttelepülők szállíttatnak Csehszlovákia területére... Az ellenőrzést...úgy foganatosítsa, hogy az fegyelmezetten, súrlódások nélkül történjék"

59 - jött az utasítás a belügyminisztériumból. Esztergomból 18-án reggel, két "transzportban" indultak az áttelepülő szlovákok. Az esemény nagy nyilvánosságot kapott, népes küldöttség tekintette meg az indulást: képviseltette magát a miniszterelnökség, az áttelepítési kormánybiztosság és a külügyminisztérium sajtóirodája, jelen voltak a budapesti és egyes külföldi lapok tudósítói, de a Reuter és az Associated Press hírügynökség munkatársai is. A Szabad Esztergom így tudósított: "Az első áttelepülés az esztergomi és a bánhidai körzetből történt. Mintegy kettőszázötven teherautó vitte Csehszlovákiába az áttelepülőket a komáromi hídon keresztül. Esztergomból és környékéről 137 személy települt át, akiket 33 autóval szállítottak el... A legnagyobb rendben folyt le az áttelepülés, amelyet a határrendőrség alakulatai biztosítottak. Az esztergomi határrendőrség Márkly Ferenc hadnagy...vezetésével a legpéldásabban működött közre. Udvariassági és védelmi szempontból adta a magyar határrendőrség a kíséretet, s ez a példás magatartás az áttelepítési kormánybiztos legmelegebb elismerését váltotta ki."

60 Az esztergomi körzetből 1946. október 21-én és november 18-án indultak útnak az újabb áttelepülő csoportok. November 18-án Esztergomból heten, Csévrőí ketten, Pilisszentlélekről hárman, Kesztölcről ketten települtek ki, összesen tizennégyen.

61 A december 3-ra tervezett indulásra - 22 személy távozott volna - már nem került sor: november 17-én elkezdődött a felvidéki magyarság Csehországba való deportálása, válaszlépésként pedig a magyar kor-