Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)
A Nyugatról érkezett német fiatalok mellett ősszel már másfajta "idegenforgalomról" is hírt adott a sajtó. A szeptember elsején megtámadott Lengyelországból menekültek érkeztek Magyarországra, közülük Esztergomba is. A nehézségek ellenére arról adtak számot a jelentések, hogy Esztergom hétvégi forgalma 1939-ben az előző évhez képest 40%-os emelkedést hozott. Az idegenforgalom valódi alakulásáról sajnos nincs adatunk. A diákkirándulások azonban, tekintettel a háborús viszonyok okozta sokkra, ez évben teljesen elmaradtak. Az alig egy esztendeje beszerzett csónakok — igény hiányában — kihasználatlanul vesztegeltek. Emiatt 1940. május 11-én elárverezték azokat. A Nagyboldogasszony-napi ünnepségek 1940-ben a megszokott rend szerint zajlottak le. Sajnos ennek az esztendőnek a vendégforgalmáról sem áll rendelkezésünkre adat. Valószínűsíthető azonban, hogy ebben az esztendőben az idegenforgalom minimálisra csökkent. 1941-től egyre nehezebb idők jártak az idegenforgalomra. A MÁV beszüntette a filléres vonatokat, s csökkentette a menetdíj-kedvezményeket. Az e szempontból is katasztrofálissá vált helyzeten az OMVSZ (Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség) emiatt körlevélben kérte fel az alispánokat arra, hogy segítsék a városok idegenforgalommal kapcsolatos törekvéseit. Az OMVSZ a jövőt tekintve is nagy szerepet szánt Esztergomnak. Talán ez is, talán az egyház szervező munkája is közrejátszott abban, hogy pünkösdkor igen sokan keresték fel a várost. E pozitív képet viszont beárnyékolta, hogy az igénybevehető szobák magas árai miatt igen sokan arra kényszerültek, hogy az éjszakát az utcán töltsék. Némi kulturális színt mindössze az hozott a nyári programok sorába, hogy Kocsis Lajos és felesége rendezésében színes népművészeti kiállítás nyílt a Fürdő Szállóban. A Nagyboldogasszony-hét 1941. évi rendezvényei egyébként a szokásos rend szerint zajlottak. Az idelátogató zarándokok azonban erősen kifogásolták azt, hogy az esztergomiak távol maradtak a felvonulástól. így az inkább a vendégek, semmint a helyiek demonstrációjává vált. A háborús viszonyok negatív hatása ekkor már erősen érzékelhető volt. Esztergom ennek ellenére reménykedett, s látványosságaiban, egyházának főpásztorában bízva egyre várta a vendégeket, az ünnepi zarándokokat. Erőfeszítései végül is nem bizonyultak hiábavalónak. 1941 folyamán 89 602 látogatót fogadott falai között. A vendégek 96 207 éjszakát töltöttek itt. A tisztes tömegből mindössze 34 külföldit regisztráltak. Ezek napi 15 pengőt, míg a belföldiek napi 4,50 pengőt költöttek esztergomi tartózkodásuk ideje alatt. 39 A fellendülés ellen hatott az, hogy 1942-ben az MFTR megfelelő hajó hiányában beszüntette a turistajáratokat, amelyekkel korábban mintegy 16 000-en érkeztek Esztergomba. Tovább rontotta a helyzetet a hajók menettérti jegyeire adott korábbi kedvezmény visszavonása is. Ennek ellenére nem szűntek meg a diákcsoportok esztergomi látogatásai. Sőt, a számok némi emelkedést mutattak. Míg 1941. június 7-ig 2373 diák kereste fel a várost, addig 1942. június 7-ig 5373. A vendégforgalom alakulására vonatkozóan némi támpontot nyújtanak a diákszálló látogatottsági adatai. 1942 márciusában 23 diák vette igénybe 60 éjszakára, áprilisban 50-en jöttek 71 éjszakára, májusban 370-en 434 éjszakára, júniusban pedig 304-en, s 402 éjszakát töltöttek el benne. Ez összesen 747 diákot jelent, akik 967 éjszakát töltöttek itt 1942 júniusáig. 40 E diákok számára kétnapos kirándulást szerveztek. Az első nap Visegrádon fogadták őket. Az éjszakát és a másnap délelőttöt Esztergomban töltötték, majd Budapestre, s onnan haza utaztak. A Nagyboldogasszony-nap ünnepségei, ha kevesebb érdeklődő mellett is, de lényegében a szokásos módon zajlottak le, némi sportrendezvénnyel fűszerezve.
