Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

5. Helyi létesítmények felavatása, TESZ díszközgyűlése, vármegyei pedagógiai kiállítás, országos katolikus tanítógyűlés, országos tudományos intézmények, egyesületek közgyűlései, Nemzetközi Kongresszus, Katolikus Nyári Egyetem, Actio Catholica országos zarándoklata, Országos Frontharcos Találkozó, Szent István szobor, Rudnai emlékmű, Balassa szobor felavatása, vitézi rend országos találkozója, Esztergom ostromának korhű jelmezekben való bemutatása (filmfelvétel). A Széchenyi Kaszinó 100 éves jubileuma, a Legényegylet 75. éves jubileumi ünnepsége, kiállítás a legények, tanoncok munkáiból. Sportünnepélyek és vizsgák, cserkész jamboree, cserkészjáték a Strázsa-hegyen. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat előadónapja. Víziváros megalakulásának hétszázéves évfordulója; 6. Esztergomi jubileumi ünnepi hét augusztus 14-től 21-ig. Országos nemzeti zarándoklat Esztergomba. Külföldi zarándoklatok, magyar népművészeti kiállítás, országos segédremek kiállítás, Esztergom múltja és jelene kiállítás, történelmi és képzőművészeti kiállítás. 15-én a Szent Jobb stb. felvonulás a Bazilikába, országos és kerületi dalosverseny, Gyöngyös-bokréta előadás, MOVERO repülőcsillagtúra, autócsillagtúra, 16-21. között különböző kiállítások, intézmények és egyesületek ülései, szabadtéri játékok; 7. Szeptemberben a Bencés gimnázium fennálásának 250. évi évfordulója. Katolikus Tanáregyesület vándorgyűlése. Középiskolák kiállítása. Ifjúsági zarándoklat. 8. Esztergom főegyházmegyei katolikus nap, Eucharisztikus Kongresszus látogatása. Ennek végén hajón vinnék az oltáriszentséget Esztergomból Budapestre. Bányászfelvonulás. Emellett kérte a gyakori rádióismertetést és postabélyeg kibocsátását, a terv beiktatását az országos programok sorába. A kívánt vagy szükségesnek tartott módosításokat ígérete szerint a bizottság a program véglegesítése során figyelembe veszi. Végezetül kérte Glatz a városi képviselőtestület és az országos szervek pénzügyi támogatását, amely nélkül a program megvalósíthatatlan.

28 A tervezet — mely láthatóan figyelmen kívül hagyta azokat a döntéseket, amelyek egyes rendezvényeket már Székesfehérvárnak ítéltek — megjelenését követően megindult a javaslatok és bírálatok özöne. Voltak, akik annak geológiai adottságai miatt tamáskodtak a Szent Tamás-hegy rendbehozhatóságát illetően. Ugyanakkor felvetődött a Szent Anna és a Deák Ferenc utca rendezésének gondolata is. A Vaskapuba vezető út megépítését néhányan csak akkor tartották célszerűnek, ha egyidejűleg feljut oda a villany és a víz is. Megint más vélemény szerint szobrok helyett szociális létesítményekre kellene fordítani a pénzt. Bírálat fogalmazódott meg a tervezett reliefekkel kapcsolatban is, mivel "... egy XVII. századbeli épületre a XX. században nem stílusos reliefet helyezni..."

29 A terv második felével kapcsolatban azt írták, "Sok a görögtűz, sok az ünnepi díszközgyűlés és egyéb közgyűlés, de kevés az olyan program, amely az érdemileg érintetteken kívül más idegeneket is idevonzana városunkba."

30 Összességében hosszúnak tartották az egy évet. Célszerűbbnek látták volna a programok egy hónapra történő összehozását. Az ünnepi év indító programja e vélemények szerint a Szent István emlékét megörökítő törvénnyel kellene kezdődjön, amelyet Székesfehérváron hozna meg az országgyűlés, majd automobilok hoznák Esztergomba, ahol a felsőház hagyná jóvá, s innen vinnék Budapestre. A várat, a Szent Korona felajánlásának napján, augusztus 15-én kellene átadni az országnak. Kétkedtek sokan abban is, hogy a kongreszszusok vendégeit el lehet helyezni a városban. És sorolható lenne még tovább mindaz, ami a program kapcsán hasznos vagy használhatatlan öüetként megjelent a sajtóban. A vélemények garmadáját kellett rendszereznie az 1936. november 29-én délután fél ötkor Glatz Gyula polgármester vezetésével újjáalakult "Központi Szent István-év Bizott-