Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

sokat, Debrecen szimfonikus hangversenyeket, Sopron síversenyt, Szombathely Bach- és Haydn oratóriumot, emlékhangversenyt, Mohács Sokác-bokrétát, Szeged Bartók hangversenyt, Székesfehérvár a Történelmi Társulat összejövetelét, szalonkavadásáatot, Gödöllő az isaszegi csata emlékünnepét, Vác középiskolai tanárok hangversenyét, Győr dunántúli kisbirtokosok lóvásárát, kocsiversenyt stb. hirdetett. Esztergom továbbra is a Nagyboldogasszony-héttől remélte az iránta megnyilvánuló érdeklődés fokozódását. Az idegenforgalom tavaszi ébredését német, dán, finn és más külföldi csoportok érkezése jelezte. 1935 húsvétjára Bécsből, Németországból és Olaszországból érkeztek vendégek. De jöttek a Fürdő Szállóba olyan honi előkelőségek is, mint Weiss Manfréd, Szenkovics Szilárd, a BESZKART igazgatója, a báró Kornfeld család, Lázár Miklós a "Reggel" szerkesztője stb., stb. A város 1935. évi Nagyboldogasszony-heti programja a szokásos elemekből épült föl. Többen sürgették ugyan bővítését, de Brenner Antal kifejtette, amíg nincs több pénz, addig erről szó sem lehet. Az esztendő egyéb eseményei közül azok a filléres vonatok érdemelnek említést, amelyek Esztergomból Pécsre, illetőleg Balatonfüredre indultak, továbbá azok, amelyeket Miskolcról, Felsőgalláról és Kecskemétről fogadott a város. Az idegenforgalmi szakemberek fokozódó érdeklődésének jeleként egy 13 tagú lengyel újságírócsoport, valamint az úgynevezett "guruló tanfolyam" résztvevői jöttek el Esztergomba. Ez utóbbi résztvevői olyan gazdag hölgyek voltak, akik a kereskedelmi miniszter kezdeményezésére szervezett kirándulás keretében szakszerű vezetéssel járták be az országot. Az esztendő idegenforgalmi mérlege, miszerint 1935-ben 83 000-en jöttek Esztergomba, nem egészen igazolta Egyed Ferenc miniszteri tanácsosnak a Magyar Városok Idegenforgalmi Központja vezetőjének azt a megállapítását, mely szerint 1935-ben növekedett a kirándulási kedv, s az emberek többet költöttek utazásra a korábbiaknál. Esztergom idegenforgalma azonban nem növekedett, hanem lényegesen csökkent az előző évekhez viszonyítva.

15 A következő esztendő idegenforgalmi programja lényegében leszűkült a Nagyboldogasszony-hét szokásos rendezvényeire, ami érthető, hisz ekkor már szinte minden energiát fölemésztett az 1938-as Szent István-évre való fölkészülés. Az ásatásokat 1936-ban lengyel, olasz, német és francia tudósok látogatták meg. Filléres gyors érkezett Sátoraljaújhelyről és Győrből. Kultúrvonat érkezett két alkalommal is Budapestről. A város megkereste a tankerületi főigazgatókat, buzdította Őket esztergomi kirándulások szervezésére. Ennek nyomán 173 intézet kereste meg a várost, s ebből 134 vette igénybe az Idegenforgalmi Hivatal szolgáltatásait. A134 intézetből összesen 6207 növendék érkezett, s közülük 3968 nézte meg a Keresztény Múzumot. Az ásatásokat valamennyien megtekintették. A 6207 növendékből a hivatal útján 666 fő vett igénybe éjszakai szállást, 953-an kértek reggelit, 1854-en ebédet és 722-en vacsorát. A szállást és az étkezést a Magyar Király Szállóban (ma a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola kollégiuma) biztosították számukra. De igénybe vették e célra a Fürdő Szállót és a Katolikus Legényegyletet is. Vasúti és hajójegyet 52 közintézetnek állított ki az Idegenforgalmi Hivatal. A diákok Serédi Jusztínián engedélye nyomáimindöszsze 10-10 fillér belépődíjat fizettek a múzeumokban a belépőjegyekért. A várost 1936-ban felkeresők közül 477 826-an vasúton jöttek. Közülük 119 457 fő volt külföldi. Hajóval 49 070-en érkeztek. • Az 1937-es esztendő már a következő évre való felkészülés jegyében telt el. A Nagyboldogasszony-hét ünnepségei a szokásos programot foglalták magukban. Az egyetlen eltérés az volt, hogy az 1938-as ünnepségeknek mintegy "előlegeként" 1937. augusztus 13-án érkezett a városba a Bazilika Szlezák-cég által ujraöntött hatalmas harangja. Az új harang