Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

nélkülieknek munkaalkalmakat biztosítottak, a foglalkoztatásukat szervezték meg a világgazdasági válság idején, és nem segélyt adtak. Segélyt csak a rokkantak, a munkaképtelenek kaptak. Később az akcióba a Bányaigazgatóság is bekapcsolódott, felajánlva szakértőit az inségmunkák irányítására és szakszerű vezetésére. A képviselő-testület az ajánlatot köszönettel elfogadta. 1940-ben a községi inségmunkák, -segélyek fedezésére 2.000 P-t szavazott meg a községi képviselő-testület.

83 A községi jegyző a szociális ügyek szakszerűbb intézése céljából 1938-tól szociális titkár alkalmazását javasolta a képviselő-testületnek, amit az el is fogadott. A n. világháború küszöbén az inségakciók szervezése mellett a segélyezés az egyetlen segítési mód a képviselő-testület részéről a nyomor enyhítésére. Segítették a kisfizetésű közalkalmazottakat, a hadbavonultak családtagjait, a hadiárvákat; külön összeget szavaztak meg a szegénysorsú gyerekek felruházására, stb.

84 B. A n. VILÁGHÁBORÚTÓL TATABÁNYA MEGYEI VÁROS LÉTREJÖTTÉIG Az élet megindulása; törekvések a négy bányaközség egyesítésére; 1947: új fejezet kezdete A vörös hadsereg 1945. márciusi ismételt támadása, három hónapi harc után hagyta el végleg Komárom megyét, március 21-én Tatabányát (Alsógallát is) az utolsó német katona. 85 Az 1014/1945. ME. sz. rendeletre létrejött nemzeti bizottságok^ a Magyar Kommunista Párt (MKP) vezetői, a közigazgatás helyén maradt emberei kezdték szervezni a háborús károk felmérését, az élet megindítását, a közrend, közbiztonság helyreállítását, a közigazgatás újjáalakítását stb. Alsógalla, a bányaközségek háborús kárai sorában mindenekelőtt a bányatelep aknaüzemeinek károsodását kell említenünk, bár a MÁK Rt. vezérigazgatója 1945. június 9-i öszszefoglaló jelentésében kiemeli, hogy "a bányatelep katasztrofális károsodást nem szenvedett. ..." Lassan megindult az aknaüzemek víztelenítése, az ácsolás, a gépi berendezések javítása, a széntermelés. Nagymértékű volt a nyersanyag, az üzemanyag hiány. Súlyosbította a helyzetet az élelmiszer-, bakancs-, ruhanemű hiány, melyet csak részben enyhített a "csereüzletek" szervezése. 86 A helyzet-, a háborús károk felmérése, megszüntetésének megkezdése - ezek voltak a legfontosabb teendők az egész országban. Az 1945. május 9-től működő tatai járási főjegyzői hivatalhoz "futottak be" az egyes községekből, a jegyzőktől a háborús károkról szóló jelentések. A középületek kisebb-nagyobb mértékben mindenütt károsodtak. Alsógalla község elöljárósága szerint a megsérült középületek javításához a cementet (kis tételben) a MÁK Rt-től be tudja szerezni a község.

87 Megrongálódott, felrobbantott utak, hidak, csatornák, közterületek, bunkerek, tankcsapdák, elpusztított vetésterületek, gépek, állatok, széthordott termények, üzemanyaghiány, ellátaüan, illetve élelemhiánnyal, ruhanemű hiánnyal küzdő lakosság, megtépázott közbiztonság, közegészségügy stb. jellemezte Alsógallát, a bányaközségeket, Komárom megyét, az