Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Leblancné dr. Kelemen Mária: Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenyégé a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947)

Leblancné dr. Kelemen Mária Alsógalla élete, a községi önkormányzat működése, tevékenysége a képviselő-testületi jegyzőkönyvek tükrében (1892-1947) ; •;; i. .;; , ELŐZMÉNYEK Történelmi visszatekintés: Alsógalla Komárom megyében, a felsögallai körjegyzőségben. A település fejlődését meghatározó főbb gazdasági tényezők A mai Tatabánya Megyei Jogú Város egyik elődközsége Alsógalla. Fényes Elek szerint "határa hosszant északnak nyúlik; keletről felső Galla, délről Bánhida, nyugatról Szőllös, Tolna és Tarjány veszik körül". Határa 2800 hold körül. "Vidéke északról hegyes, erdős. Bánhida felé kevés változatú róna. Szántófölde hideg természetű fekete föld s szorgalmas mívelést kíván. A helység az északon hosszan nyúló hegysorhoz közel déli hajlaton fekszik. Keresztülfoly rajta a Tolnáról jövő gallai ér, a Tatából Budára vezető országút szinte keresztülmegy. Egy hosszú utczája rendes, házai csinosak, udvarain a tisztaság szembetűnő s rajtok a pajták szinte szorgalom jelenségéül szolgálnak. ... Határának felénél többét erdőség foglalja. Lakja 670 kath., 8 ref. Anyaszentegyházuk 1600-ban keletkezett, templomuk bold.asszony fogantatása s szent Gál tiszteletére. F.u. (Földesúr) gr.Eszterházy Miklós." 1 A helység "neve eredetéről mi sem puhatolható ki." 2 Pillantsunk vissza a település múltjára, Komárom megyében betöltött helyére, szerepére. Tata és Gesztes, melynek tartozékaiként emlegetik a 14-15. században Bánhidát és Gallát, királyi birtokok voltak. "Galla első okleveles említésével 1251-ben találkozunk,... 1391-ben már Gálya helynévvel találkozunk." 3 Okleveles adatok bizonyítják, hogy a 13. század közepétől Tatabánya város minden elődközsége lakott település volt. A települések török uralom alatti és utáni életéről nem sokat tudunk. Galla neve - az 1529-es elpusztulása után - nem is fordul elő a megyei összeírásban. "Az 1696-os portaösszeírás Gy állát mint elpusztult falut említette." A Rákóczi-szabadságharc után a tatai uradalom új birtokosa, gr. Eszterházy József 1709-től Komárom vármegye főispánja -, 1727-ben vásárolta meg a tatai és a gesztesi uradalmat. "A három mezővárost, 33 községet, 28 pusztát magában foglaló uradalomhoz tartozott a régi Komárom megye Dunától délre eső felének nagy része, de hatalmas területek a szomszédos Győr és Fejér vármegyékből is." A nagy kiterjedésű uradalomhoz korlátlan hatalom társult. A későbbi Alsó- és Felső-Galla területe ebben az időben (18. század első három évtizede) is változatlanul puszta, lakatlan hely. (Bánhida volt csak lakott település.) A feudalizmusban a föld értékét a rajta dolgozó nép adta. Ezt jól tudták az Eszterházyak is. "Az uradalom, de parasztsága szempontjából is döntő körülmény volt, hogy az újkori