Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Kántor Klára: A nemesi genealógia fonásai a Nyitra vármegyei levéltárban

Az 1945-49 közötti években a lassan újjáéledő szlovák levéltárügy legfontosabb feladata a levéltári szervezet kiépítése volt. Az egyes intézményeknél, hivataloknál termelődő iratanyag felügyeletét oly módon oldották meg, hogy a minisztériumokon belül levéltári hivatalokat állítottak fel, amelyek alá rendelték a nekik szakmailag megfelelő szerveket. Magától értetődő, hogy ez a felügyeleti rendszer - szakítva a közigazgatási és a levéltári szervezet hagyományosan szoros összefüggésével - hosszú távon nem jelenthetett eredményes megoldást. A szakminisztériumok levéltári hivatalai ugyanis egymástól merőben eltérő iratkezelési, őrzési, selejtezési normákat alakítottak ki, s gyakran csak saját ügyvitelük szempontjából értékelték az iraratokat, - figyelmen kívül hagyva az esetleges történeti érték szempontjait - ami sokszor pótolhatatlan iratok megsemmisüléséhez vezetett A fenti megállapítás ellenpéldájaként lehet megemlíteni az 1947 és 1954 között fennálló Földművelésügyi Minisztérium Levéltári Hivatalát (Podnohospodársky Archív), amelynek munkatársai példamutató, feladatukat messze túlszárnyaló gyűjtőtevékenységükkel több szlovákiai város (Nyitra, Turócszentmárton, Rimaszombat, Hornon na. Lőcse stb.) feudáliskori iratanyagát mentették meg a megsemmisítéstől.

(1 ) 1949-ben, az újabb közigazgatási reform értelmében Szlovákia területén hat kerületet (kraj) alakítottak ki, Pozsony, Nyitra, Besztercebánya (Banská Bystrica), Zsolna (Zilina), Kassa és Eperjes központokkal ill. elnevezéssel. A levéltári szervezet egyesítésére irányuló törekvések első nagy lépéseként értékelhetjük a fenti közigazgatási egységeknek megfelelő Kerületi Levéltárak (Krajsky Archív) 1950 folyamán történt felállítását E levéltárak elsődleges és legfontosabb feladata a gyűjtőterületükön - a járási és a városi levéltári anyag kivételével - a föllelhető, minden fajta iratanyag felmérése és begyűjtése. Hatalmas méretű gyűjtőmunka indult meg ezzel, hiszen nem csak az egykori magyar vármegyék levéltárai kerültek ekkor beszállításra, de a polgári korszak megyei anyaga is, továbbá a plébániák, lelkészségek egyházi anyakönyvei, iskolák, gazdasági szervezetek iratai, valamint a családi levéltárak tetemes része is. A gyűjtőmunkával párhuzamosan megkezdődött a Kerületi Levéltárakban felhalmozott iratok rendezése, selejtezése, s hamarosan elkészültek az első segédletek.

(13) Az 1954. május 7-i 29. sz. Kormjend. átfogóan szabályozta Szlovákia levéltár-ügyét A rendelet értelmében létrehozták a Szlovák Nemzeti Tanács mellett működő Levéltári Igazgatóságot (Slovenská Archívná Správa), amelynek feladata a szlovák levéltárak szervezési, módszertani és publikációs tevékenységének koordinálása, a levéltárak gazdasági, személyzeti és továbbképzési területének irányítása, valamint a központi információszolgáltatás (14) Az 1954-es rendelet a Kerületi Levéltárakat Területi Állami Levéltárakká (Archív), ületőleg az 1952-ben felállított Szlovák Központi Levéltárat (Slovensky Ustredny Archív) Szlovák Állami Központi Levéltárrá (Státny Slovensky Ustredny Archív) minősítette át Ez a levéltár őrzi - többek közt - az Erdődy, Eszterházy, Pálffy, Zay stb. családok levéltárait, a pozsonyi, szepesi káptalan, a leleszi és a jászói konvent hiteleshelyi levéltárait Gyűjtőterületéhez elsősorban a szlovák központi kormányszervek és minden egyéb olyan szerv működése során keletkezett iratanyag tartozik, melynek tevékenysége egész Szlovákiára kiterjedt. 1952 óta a Központi Levéltár felügyelete alá tartozik az 1950-ben alapított s máig működő - az egykori Felvidék gazdaságtörténetére vonatkozóan kiemelkedő forrásanyagot őrző Központi Bányászati Levéltár Selmecbányán. Az 1960-ban végrehajtott közigazgatási átszervezés lényege és célja a nagyobb közigazgatási egységek létrehozása volt, amelynek során két-két kerületet (Kraj) és három járást vontak össze. (15) Ez a változás a levéltári szervezet felépítését sem hagyta érintetlenül. Ennek megfelelően, Szlovákiában a pozsonyi Központi Levéltáron kívül összesen három Állami Levéltár és fiókjaik kialakítására került sor. Á Nyugat-Szlovák terület központi levél-