Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén

tehén: 4 föld: 23 hold szőlő: 15 2/8 kapás termelt: gabona: 27 1/2, zab 25 kereszt bor: 47 1/2 akó jövedelem: fahordás: 30 Ft (dézsmajegyzék: 24., 143., dicalis: 89.) A családok szerkezetét áttekintve elfogadható az a megállapítás, hogy / a XVIII. sz. közepétől a XIX. sz. elejéig megfigyelt magyar települések háztartásnagysága és szerkezete az észak-európai-nyugati „kis és egyszerű háztartás" és az oroszországi és délszláv „nagy és bonyolult háztartás" típus közt helyezkedik el. A magyar települések jellemzői azonban annyira szóródtak, hogy egyesek (főképpen azok, ahol a nyugati hatás - vagyis a betelepülő németek által Nyugat-Európából hozott együttélési minta erős lehetett) nagyon hasonlítottak a nyugati típushoz"! - vagyis jobbára 1-2 nemzedéket tartalmazó, egyszerű családok alkották a társadalmat.

( 0 A különböző családtípusok együttes vizsgálata igazolja, hogy a családszerkezet és a gazdasági helyzet a XVIII. sz. második felének nem nemesi társadalmában szoros összefüggésben van, nem válsztható el az általános mozgástendenciáktól (a rendelkezésre álló föld bőségétől, a zselléreskedés mértékétől ill. az ipar fejlettségi szívonalától). Valamint az is igazolható, hogy a két családmodell (kis- és nagycsalád) egymás mellett létezik.

(55-) A 122. szám alatt két család lakott:Stephanus és Georgius Gyarmathy