Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Kardos István dr.: Az idegenforgalom helyi cs regionális irányítása

elnök. Előadója az Idegenforgalmi Hivatal vetezője lett. A további négy tag választását a képviselő-testület hatáskörébe utalta. A szabályrendeletet a bizottság feladatául adta továbbá azt is, hogy eljárjon „... a szabályrendelet, valamint a meglévő törvények, rendeletek alapján minden ügyben, amelyek a városnak nyaralóhellyé, illetve fürdővárossá való fejlesztése, az idegenforgalmának emelésére alkalmasak, és ennek érdekében évi működéséről, törekvéseiről, terveiről és a továbbfejlesztést célzó javaslataival a szab. kir. város képviselő-testületének a polgármester útján minden évben a költségvetés tárgyalását megelőző őszi közgyűlésen jelentést tesz, és elfogadott jelentést a vármegye alispánjához minden év utolsó napján felterjeszti."

(6 * A szabályrendelet értelmében az Idegenforgalmi Hivatal minenkori vezetőjét a polgármester javaslatára a képviselő-testület nevezte ki. 1931 tavaszán némileg módosult az Idegenforgalmi Hivatal vezetése. Bodor Zoltán átvette a Közüzemi Rt. autóbuszainak üzelemtetését, így két jogcímen is városi alkalmazottá vált. Átmenetileg dr. Kőhalmi László fogalmazó, az idegenforgalmi ügyek hivatali gazdája kapta feladatul Bodor munkájának segítését. Ezzel egyidejűleg újabb és újabb gondolatok fogalmazódtak meg az idegenforgalom fellendítése érdekében. Pénz hiányában azonban szó sem lehetett olyan régi vágyak megvalósításáról, mint a Vaskapuhoz vezető út megépítése, vízellátásának biztosítása stb. A gazdaságilag ekkoriban már igen nehéz helyzetben lévő, szanálás előtt álló városban kevés dolog történt 1931 nyarán az idegenforgalom feljesztése érdekében. Ebben a helyzetben jelenkezett Farkas Dezső esztergomi lakos, és jelentette be magán idegenforgalmi iroda létrehozására irányuló szándékát. A város azonban nem fogadta el Farkas ajánlatát. Inkább saját irodáját erősítette. Bécsi és balatoni utakat hirdetett, s az ideutazók fogadási lehetőségeinek javítása érdekében kiadó szobákat keresett. Az Idegenforgalmi Hivatal irodája ekkor már a Kossuth Lajos u. 25 sz. alatt volt. Komoly gondot okozott azonban, hogy az nem volt megfelelő, s mindenki által könnyen megközelíthető. Nehezítette a vendégek fogadását, hogy a lakosok nem szívesen léptek be a „fizetővendég-hálózat"-ba. A két szálloda befogadóképessége pedig önmagában kevés volt az idegenforgalmat valóban növelni képes vállalkozások megindításához. Probléma volt a város elszigeteltsége és drága piaca is. Az idegeneket a város ellátásában jelenkező hiányosságok inkább elriasztották, mintsem ideszoktatták. Megoldatlan volt az idegenvezetés is. Ezért a mind gyakrabban jelenkező igények kielégítése érdekében arra kérték azokat „az urakat", akik 1930-ban a Szent Imre-év kapcsán már végeztek ilyen munkát, hogy most is vállaljanak idegenvezetést. A szolgáltatások bővüléseként 1932 május elejére az Idegenforgalmi Hivatal megnyitotta menetjegyirodáját. Előásták s megpróbálták érvényre juttatni az idegenforgalmi szabályrendeletet, melynek értelmében a vendéglősöknek ki kellett függeszteniük árjegyzéküket (lásd az I-II. sz. mellékletet), s jelezniük kellett az Idegenforgalmi Hivatalnak, ha nagyobb csoport érkezett hozzájuk. Az eredményeket, tapasztalatokat 1933-ban már egy újonnan megválasztott és kibővített Idegenforgalmi Bizottság tehette mérlegre, melynek tagjai: Ács István, Bálint Lajos, Bánáti Buchner Antal, dr. Csárszky István, Csenke Lajos, dr. Csonkás Mihály, dr. Darvas Géza, Etter Ödön, dr. Etter Jenő, Guttray Gyula, Hermann Lajos, Fodor Tóth János, dr. Frey Vilmos, Homor Imre, Lenkei Emil, dr. Lepold Antal, dr. Meszlényi Zoltán, Mátéffy Viktor, dr. Mike lajos, Obermüller Ferenc, Pelczmann László, Rottár Alfonz, Sinka Ferenc Pál, Reviczki Elemér Sörös Ede, Szölgyémy Gyula, Számord Ignác, dr. Perger Kálmán, Gábriel István, Vécs Ottó, Vitái István, Fucsh György és dr. Zwillinger Ferenc voltak. p) A megújult testület dr. Brenner Antal elnökletével tartott 1933 februári ülésén elhatározta, hogy Esztergom fürdővárosként részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron és Kiállításon. Az Idegenforgalmi Hivatal jelezte a bizottságnak, komoly nehézségek adódnak abból, hogy a tulajdonosok nem jelentették be kiadó szobáikat, s így az érdeklődő idegeneknek nem tudtak szállást