Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Kardos István dr.: Az idegenforgalom helyi cs regionális irányítása
Az idegenforgalom helyi irányítása (1926-1938) A szerteágazó, gazdasági és kulturális tényezőket egyként magában foglaló terület irányításának igénye a város életében a húszas évek második felére fogalmazódott meg. A képviselőtestület 1926. június 4-én Szívós Waldvogel József javaslatára meghozott 141/1926. kgy. sz. határozatával megalakította az „Esztergomi Idegenforgalmi és Hirdetési Irodá"-t, s vezetőjéül Andrássy József nyugalmazott századost nevezte ki. Az iroda feladata a városba látogató idegenek s a városlakók kirándulási, elszállásolási és étkezési problémáinak megoldása volt. (1 ' Jó fél esztendővel később a képviselő-testület 99/1927. kgy. sz. határozatával létrehozta a város Idegenforgalmi Bizottságát, melynek tagjai a hivatalnokokon kívül dr. Darvas Géza, dr. Lepold Antal, Rudolf István és Szívós Waldvogel József lettek. (2 ) Mint mondták, az új szervnek „Különösen nagy hivatása van... a propaganda téren, amely téren erőteljes akció indul meg úgy, Esztergom e tekintetben a vidéki városok közt hamarosan vezetni fog. A Takarékpénztár épület első emeletén van az iroda ideiglenes helyisége." (3} A képviselő-testület az említettek mellett hatáskörébe utalta a hirdetés ügyeit is. Andrássy munkához látott, s már június 2-ára megbeszélésre hívta össze a vendéglősöket és a szállodásokat az idegenforgalom növelése érdekében. A nyári nyitvatartási rendet nem ismerjük, azt viszont tudjuk, hogy október elejétől kezdődően köznapokon 9-től 1/2 12-ig, vásár- és ünnepnapokon 10-től 11 óráig tartott nyitva. Fél esztendővel később a képviselő-testület áttekintette az idegenforgalmi iroda munkáját, s méltányolva Andrássy József eredményeit, 67/1927 kgy. sz. határozatával évi 600 pengőben állapította meg tiszteletdíját. (4) Elfogadta továbbá a város idegenforgalmi szabályrendeletét is. A képzőművészeti élet belső fejlődése erre az időrszakra megteremtette az alapjait annak, hogy a városban helyben készült emléktárgyakat árisítsanak. Szívós Waldvogel József javaslatára a polgármester koordináló értekezletet hívott össze annak érdekében, hogy az 1927-ben első ízben megrendezésre kerülő Szent István-héten ezek már kaphatók legyenek. Az Idegenforgalmi Hivatal tevékenységi körének bővülésével párhuzamosan megnőtt a hazai és nemzetközi szervezetek érdeklődése is a város iránt. 1928 szeptemberében egy egész napot töltöttek Esztergomban a hivatalos nemzetközi idegenforgalmi szervezetek vezetői. Ezt a várost jövőbeni népszerűsítése szempontjából fontos szakmai csoportot fogadta Antony Béla polgármester is. A találkozón annak módozatait keresték, miként lehetne Esztergomot az eddigieknél jobban bekapcsolni a nemzetközi idegenforgalomba. Az 1929-es Nagyboldogasszony-nap ünnepségeire meghívták az Országos Idegenforgalmi Tanács képviselőit. Az augusztus 15-én tartott megbeszélésen Tausz Béla, az Idegenforgalmi Szövetség elnöke azt javasolta, hogy az egyházi programokat világiakkal egészítsék ki. Rendezzenek nagy közönséget vonzó úszóversenyeket - lehetőleg tavasszal -, s ennek révén is irányítsák az emberek figyelmét a városra és nyári rendezvényeire. A megbeszélésen született javaslatok szellemében kezdődött meg 1929-ben a felkészülés a Szent Imre-év eseménysorozatára. A rendezvények előkészítésével azonban már nem Andrássy foglalkozott, akinek lemondását a képviselő-testület 1930. február 25-én kelt 49/1930 kgy. sz. határozatával vette tudomásul. ( \ hanem Bodor Zoltán, az új vezető. A képviselő-testület ez alaklomból ismét szabályozta az idegenforgalom irányításának rendjét. A 28 pontból alló szabályrendelet alapján a képviselő-testület megerősítette Idegenforgalmi Hivatal és nyolctagú Idegenforgalmi Bizottság alapítására hozott korábbi döntését. Ez utóbbit első alkalommal három évre választotta meg. A bizottságnak hivatalból volt tagja a polgármester mint annak elnöke, a főjegyző mint elnökhelyettes, a főmérnök mint ügyvezető
