Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén

Az állattenyésztés - mint eddig is kitűnt - főleg ott volt jelentős, ahol ez biztosította a megélhetést: a még nem teljesen benépesült volt hódoltsági, alföldi részeken, ahol a természet (áradások) a szántóföldi művelést bizonytalanná tették. A földművelés terjedése, a majorságok növelése csökkentette a legelőt. Ezzel csökkent a szarvasmarha - (főleg az ökör) - állomány. A lóállomány annyira satnyult, hogy ez már-már a katonai érdekeket sértette. Nyilvánvaló, hogy hamarosan végre kell hajtani a fordulatot: a rideg-félrideg tartásról át kell térni az istállózásra.

(64) Az ipar fejlettsége egyértelműen az ipari forradalom előtti állapotokat mutatja. Míg Nyugaton a manufaktúrák mellett már a gyáripar is jelenkezett, Magyarország népét a céhek, kontárok és a falusi mesteremberek látták el. Ez az elmaradottság a XVIII. században még nem volt végzetes. A vámpolitika nem sújtotta a helyi szükségletekre termelő ipart, s a nagybirtok is segítette a vidéki ipar fejlődését Megfigyelhető az a kelet-közép-európai sajátság, hogy az ipar decentralizálódik: sok iparos emelkedik ki a paraszti sorból (esetleg csak az év egy részében, mellékfoglalkozásként foglalkozva iparral). Dinamikusan növekedett az iparosok száma, mivel az agrártermelés igénybe vette a parasztok teljes munkaerejét, de a mezőgazdaság és az ipar nem vált el teljesen. Az ország legiparosodottabb területe a nyugati határ körzete és a Duna két partja (Pozsony, Győr, Komárom) volt.

(65-) Nyergesújfalu gazdasági viszonyainak vizsgálatát az 1720. évi nádori összeírás (66-) vizsgálatával kell kezdeni, mivel eddigre az 1711 után betelepített németek adómentessége is megszűnt. Ekkor a faluban csupán 39 háztartást írtak össze. Megoszlásuk: 1 telkes: 6 1/2 telkes: 21 1/4 telkes: 10 zsellér: 2 (közülük 1 bajóti szőlőtulajdonos) hazátlan zsellér nincs Az 1789/90-es gazdasági évre a lakosság létszáma jelentősen megnővekedett.

(67) Nyergesen 202 háztartást találunk. Megoszlásuk: 1 telkes: nincs 1/2,1/4 telkes: 87 zsellér: 87 hazátlan zsellér: 28 Ha a dicalis összeírásban szereplő Bajót telekmegosztását vizsgáljuk (mivel ez az egyetlen olyan prímási birtokon lévő falu, amelyről azonos forrástípus áll rendelkezésünkre), hasonló összetételt találunk. A háztartások száma: 128. Megosztásuk: 1 telkes nincs 1/2, 1/4 telkes: 38 zsellér: 77 hazátlan zsellér: 9 A relatív túlnépesedés (hogy a stagnáló agrotechnika egyre kevésbé tudja élelmezni a növekvő lakosságot) még szembetűnőbb, ha összevetjük az Alföld falvainak telekmegosztásával. Gyomán 1772 és 1775 között még nőtt is a telki állomány. A telkesek száma 339, van aki 3-2 telket művel (23 fő), 51 1 telkes és 141 1/2, 1/4 telkes mellett csak 9 családfő birtoktalan illetve 1/8 telkes. Bár itt is előrehaladott defferenciálódás, a legelők (esetleg bérelt legelők) és az állattenyésztés ellensúlyozta azt.

(68-) Az 1720-as összeírás minősíti a gazdálkodás módját: „Ezen a területen a mezőgazdasági termelés két nyomásban (ad duabus calcaturas) történik, nagyrészt azért, mert a természeti adottságok és a jó kezelés a három nyomásos rendszert is lehetővé tenné az őszi és tavaszi