Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén
A gyermektelen özvegyek helyzete bizonytalanabb: családfő: 7 (köztük egyedül élők) anya-anyós: 9 leány, apjánál: 1 szolgál: 7 A legérdekesebb özvegyi háztartás a bábáé. Bár a faluban másutt is él idegen nevű, 6 évesnél fiatalabb, van, hogy megnevezve: „elhagyott" gyerek. (52) , a bábánál 2 leány és 3 különböző nevű kisgyerek (3,1/2 éves és 1785. szeptemberében született) él. Ők valószínűleg dajkaságba vállalt gyermekek. (53) A családok sorsát követve bizonyos háztartási ciklus állapítható meg, amely bonyolult családszerkezettel kezdődik (fiatalok, esetleg fiatal házasok szüleikkel, testvéreikkel, rokonaikkal élnek), később egyszerű családdá válnak (szülők és gyermekeik), majd újra (főleg az asszonyok) több családot egyesítő nagyobb egységbe, gyermekük családjába tagolódnak be. A házaknál összeírt rokonok pontos rokonsági foka nem megállapítható. Valamennyit 2 évestől 30 évesig - „Schwiegersohn"-nak és „Schwiegertochter"-nek nevezik. Családnevük többnyire nem egyezik meg a családfőével - persze, a családanya rokonai lehetnek. összesen 58 rokont írtak össze. Közülük 23 a nő - róluk többet nem tudunk. A 35 férfi közül 21-nek csak „bejelentett lakása" volt a rokonoknál. 14 valóban ott is lakott. Közülük egyetlen felnőtt (22 éves), a többiek valóban gyermekek (2-15 évesek). A többiek szolgálatba álltak. Megfigyelhető, hogy a jobb módúak kevesebb ilyen nem legközelebbi, fiatal rokont fogadtak be - ugyanúgy a legszegényebb házakban zsellér családoknál is alig találunk rokonokat. A sokrokonú családokra egyik legjellemzőbb példa: 153/1.: Caspar Schuber, zsellér, házas zsellér 1. fia: Georgius, nős - Nro. 146. 2. fia: Josephus, 19 éves \ Tátin 3. fia: Antonius, 17 éves J szolgál 4. fia: Corolus, 8 éves 5. fia: Joannes, 1785. május 29-én született rokona* Thadeus Mezner - szolgál: Nro. 112. majd Nro. 19\ 1/4 Ul. Gotfridus Mezner - szolgál: Nro. 113/2 í 1/2 telkesnél De ő sem volt a legszegényebb: igaz, hogy földje csak 1/2 hold volt (1 kereszt zab termett rajta), de 5 kapásnyi szőlőjén 10 akó bor termett, és Antonius fiából iparos lett (dézsmajegyzék: 142., 149., dicalis: 169.) Idegent - többnyire szolgát, legényt, szolgálót -111 családnál nem írtak össze. Többségük zsellér vagy özvegy (75 zsellér és 24 özvegyi háztartás). Az ő gazdaságuk nem igényelt idegen munkaerőt. A parasztok háztartásában többnyire tálálunk férfi í 11. fiú szolgát. Ennek oka az volt, hogy a földművelés, szőlőművelés, erdőgazdálkodás igényelte a munkaerejüket, s a falu viszonylag fejlett ipara vonzotta a legényeket. Csak akkor nem élt idegen a háztartásban, ha a felnőtt családtagok száma elegendő volt a gazdaság ellátására, ők nem voltak sokan. Az önállóan gazdálkodó 2 generációs „kiscsaládra" példa: 121.: Joannes Puchner, 45 éves, családos, 1/2 telkes felesége 5 fia (19-4 évesek) leánya 1 rokona igásállat: 12
