Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén

Az 1785-ös dézsmajegyzék szerint még az apa szolgáltatott, 1787-ben még ő foglalkozott szekerezéssel - az 1790-es dicalis jegyzékben már csak a fiú szerepel 1/4 telkesként 182/3.: Josephus Szalaj sen., 69 éves, házas, napszámos egy házban, külön háztartásban: 1 fia: Joannes, családja 2. fia: Josephus, családja meghalt 1786. okt 11. felesége leánya: Hellena veje: Joseph Deller, 28 éves, házas, szűcsmester, polgár, nevét háztulajdonosként is bejegyezték Mindössze 2 férfit nevezhetünk „benősült" vőnek, mindketten özvegyasszony leányát vették feleségül, akiknek családjából hiányzott a fenntartó, a munkás kéz. Sokkal több fiatalasszony (12) költözött a férje családjához. De közülük öten 20 évesnél fiatalabb férfihoz, ezek közül ketten özvegyasszony fiához, tehát önálló háztartást gazdaságot teremteni nem tudó férfihoz némtek feleségül. Jellemzőbb, hogy a generációk igyekeztek szétválni: önálló otthonba költözni, vagy legalább önálló háztartást vezetni. Jellemző, hogy a több fiúból egy - nem okvetlenül a legidősebb - veszi át az apai gazdaságot, a többi elköltözik. Megesett hogy a falut is elhagyták. 122.: Georgius Gyarmaty, 76 éves, házas, napszámos fiai: 1. Joannes, 39 éves, házas - Nro. 123. 2. Stephanus, 38 éves, házas - Nro. 122/1. 3. Josephus, 27 éves, házas - Nro. 147. 22/2.: Anna Treber, özvegy fia: Franz Praun, 27 éves, házas - Bajótra ment. A fiúk többsége a szolgálat miatt költözött el otthonról. Vagy a faluban élt, mint Andreas Freitag 19 éves fia, Martinus a szomszéd házban (111/1.-112.), vagy még a községen kívül is, mint Caspar Schuber két fia, Josephus és Antonius (153/1.). 1790-ben, az apa halála után az ekkor még csak 17 éves Antonius a családfő. Otthon élő fiúk: 12 év alatt 197 fő 12 év fölött: 54 fő - zsellér fia csupán 8 fő Távozott 17 fő (más megjegyzés nélkül) Helyben szolgált 15 fő Eszerint a szolgálat a 12 év fölötti fiúk jelentős részét elszólította otthonukból - elsősorban a zsellérek fiait, akiknek munkaerejét a családi gazdaság nem tudta hasznosítani. Tanul: 5 fő (egy kereskedő és egy molnármester fia Esztergomban: az említett Georgius Gyarmaty 4. fia, a 23 éves Franciscus: a postamester 2 fia, az egyik Bécsben, a másik „cadet".) * A parasztok, zsellérek, napszámosok fiai a pályaválasztás terén sem törhettek ki. Lehetett belőlük favágó, molnárlegény.

(45) Érdekesebb „pályamódosítást" csak 3 esetben találtam: a postamester fia katonatiszt, a mészárosé kereskedő Pesten, az ispáné kancellista Tatán'

(46) A családok pontos létszáma sem megállapítható, csak az összeírt családtagok számát ismerjük. Mivel nem tudjuk, hány leány élt a családon kívül, s az összeírás előtt hány gyermek halt meg, csak következtethetünk, milyen családmodellt tarthattak optimálisnak. A családi állapot számítása sem lehet egészen pontos. Míg a férfiaknál legalább igyekeztek pontosan jegyezni a családi állapotot, a nőknél nem voltak ilyen pontosak. Nem valószínű, hogy 1785 és 87 között egyetlen szolgáló se ment volna férjhez. Viszont az ívek lehetővé teszik a nem házas, tehát nőtlen és özvegy férfiak elkülönítését