Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén

A nők migrációja kevésbé bonyolult - illetve az adatok hiányossága miatt kevésbé követhető. A leányok közül férjhez ment 6, szolgálatba állt 3, távozott 4. A rokon nők közül férjhez ment 1, távozott 8. A szolgálók közül helyét változtatta: 71. Mivel a nőkre kevés figyelemmel voltak, a szám jelentősen nagyobb lehetett. A faluén kívül sok földrajzi nevet olvashatunk, mutatván, hogy honnan jöttek Nyergesre és hová mentek a fiatalok. Leggyakrabban Bajót, Kocs, Piszke és Tát szerepel, közeli falvak - de említettik Bajna, Esztergom, Felsőgalla, Héreg, Lábatlan, Leányvár, Mihályfa, Mocsa, Nagybény, Nagysáp, Szőny, Tata, Tokod, Uny - de Svájc, Ausztria, Franciaország is. A „Ház és a családi táblázatok összesítése" szerint: Távol vannak: belföldön: 11 fő külföldön: 1 fő (16.: a postamester 3. fia, Antonius Bécsben tanul!) Idegenek: belföldiek: 27 fő az örökös tartományokból: 5 fő (2.: Joseph Veixelbaum, 25 éves, háziszolga Ausztriából Joanes Kutner, 21 éves, háziszolga Felső-Ausztriából) Joseph Emberger, 25 éves, pincér, Felső-Karinthiából 11.: Venzel Heller, 22 éves, mészároslegény, Northenbergből 174.: Joanes Maders, 20 éves, takács, Wollesdorfból külföldiek: 5 fő (2.: Joanes Schuch, 27 éves, pincér 3.: Joanes Michel, 28 éves, péklegény, Franciaországból 167.: Petrus Georgoli, 45 éves, kőfaragó, Lugnanóból Joseph Putz, 25 éves, kőfaragó, Lugnanóból Petrus Aljo, 28 éves, kőfaragó, Arsióból) A példák mutatják, hogy a határokon kívüli migráció csak a polgárság illetve iparosok egy szűk rétegének volt szokása. A Nyergesre költözött külföldiek nem is maradtak hosszú ideig: távozásukat még 1787 előtt bejegyezték (2.: a vendéglős, 167.: Gamba kőfaragó alkalmazottai.) Viszont a távollévők és az idegenek aránya még nem éri el a századfordulóra jellemzőt, amikor a Dunántúl sűrűn lakott területeiről az Alföldre vándoroltak a megélhetést keresők.

(32 5 Esztergom megye a népsűrűség szempontjából a közepesek közé tartozott: 30-35 fő/négyzetkilométer. (Az országos átlag 31 fő/négyzetkilométer volt, a közeli megyék közül Hont megyében azonos, Bars és Pozsony megyében egy kevéssel több, Fejér és Pest megyében egy kicsit kevesebb lakos élt egy négyzetkilométeren.

(33) A népesség gyarapodása tehát még nem pótolta teljesen a korábbi nagy pusztulást, s az előnyös helyen lévő falu képes volt lakosainak megélhetést nyújtani. A lakosság életkori megoszlását (korfáját) lehetetlen pontosan megrajzolni. Nem ismerjük az 1785. március előtt született nők életkorát. A férfiak közül 7 személy életkorát nem tüntették fel: a papét, a postamesterét és négy fiáét, valamint Franziscus Poetzét, aki nemes volt.

(34) Az életkorok feljegyzésekor nyilvánvaló a számlálók kerekítési szándéka: aránytalanul sok a 12, 20, 30 éves férfi, de még a 40, 50,60 éves is. Az utólagos bejegyzésekkor (a 17. év betöltése ületve költözések) vannak tévedések. Az egy évesnél fiatalabbak számát növelik az 1785-87 közt születettek. (87 közül 41 született utóbb). így csak a férfiak hozzávetőleges korfája készíthető el. Az országos összesítés szerint a gyermekkorúak (15 éven aluliak) száma 36-50 százalékos volt.

(35) Nyergesújfalun az 1-14 éves fiúk száma 266, ez a férfiak 34 %-a. Még a századfor-