Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén

A lakosság Úgy tűnik, a lakosság létszámát a legegyszerűbb megállapítani. A „Ház - és a családi táblázatok összesítése 1787-ből" 1280 főt tüntet fel „A keresztények összesége"-ként (zsidó lakos nem volt). Evvel a létszámmal a kicsiny (1070 négyzetkilométer területű, 40.000 lakosú) Esztergom megye 44 települése között a legnagyobbak közé tartozott; csupán Baja, Magyarszölgyén, Mucsa és Nagyölved előzte meg. (2 A biztosoknak ennél sokkal több: 1462 személy adatait kellett összeírni. Követniük kellett az 1785 és 87 közti születéseket (78 fő, 41 fiú és 37 leány) valamint halálozásokat (71 személy halt meg). Több haláleset fordult elő 7 családban - kisgyermekek halála 4-ben. Születést és halált egyaránt be kellett jegyezni 14 esetben. Bonyolította dolgukat a férfiak aprólékos nyilvántartási rendszere: szüleik ívén és tartózkodási helyükön egyaránt fel kellett őket tüntetni a katonai nyilvántartás érdekében. Feladatuk volt a vándormozgalom követése is - de ez olyan bonyolult volt, hogy a biztosok sokat hibáztak. A pontatlanságok ellenére elfogadható: a faluban egy időben 1250-1300 lakos élt. Mivel a falu a török időkben lakatlan pusztává vált (1696. évi megyei adóösszeírás szerint), majd 1701-ben is csak 289 főt írtak össze acanonica visitatio alkalmával, a népesség nagymértékű gyarapodása csak tudatos, szervezett telepítés eredménye lehetett. Valószínűleg két alkalommal, a század legelején és 1732-ben telepítettek ide német családokat, Württembergből származókat

(29) így a jellemzően aprófalvas településszerkezetű Dunántúlon, abban a korban, amikor csak a falvak 1/10-ének volt 1000-nél több lakosa, és a népesség 2/3-a 1000 lakosnál kisebb településen élt, jelentősnek számíthatott.

(3a) A német telepítést tanúsítják az összeírásból megismert nevek is. A családfők közül: magyar nevű: 96 közülük paraszt: 20 20,8 % német nevű: 172 közülük paraszt 71 41,2 % Tehát a német származásúak nemcsak többen, hanem módosabbak is voltak. A német és a magyar nevű családok igen kevéssé integrálódtak. Ezt a vizsgálatot is pontatlanná teszi, hogy a nők vezetékneve (az özvegyek kivételével) hiányzik, így csak a férfiági rokonságra lehet következtetni. Magállapítható, hogy a családtagok, rokonok (anyós, vő, unokatestvér), sőt a szolgálók és a szolgák neve többnyire vagy kizárólag magyar vagy kizárólag német. Ezekre az egy nemzetiségűnek tűnő háztartásokra példák: 110/1.: Petrus Kereszty, 55 éves, házas, ispán leány: Elisabetha Vincze, özvegy szolgái: Eva Fehárváry Maria Török Joanes Kovács Anna Valkházy 12/1.: Michael Menner, 39 éves, házas, családos, 1/2 telkes felesége fiai, leányai szolgái: Bartolomeus Miller Josephus Schmidt Josephus Humel Sebastian Hausnneck