Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Szabó János: Az Esztergom vármegyei Közjóléti .Szövetkezet szervezete és tevékenysége (1942-1944)

A nyergesi fatelep működésének első 10 hónapjában 30 vagon épületfát forgalmazott, „pedig csak a legindokoltabb esetekben adtunk ki anyagokat: hadiözvegyek, sokgyermekesek, fronlkatonák, tűzkárosultak" részére. 2. üzeletévi jelentés, KML.X.lOlAd. (De az építési anyagokon túl is a szövetkezet - központi előírásra - többféle olyan közellátási akcióban vett részt, ami elütött szorosan vett fő tevékenységétől, az egyéni juttatásoktól. így szappant, cipőt, ruhaanyagot osztottak a rászorultaknak önköltségi áron.) 97. Szabadi István személyi anyaga KML.X.lOl.ó.d. 98. 2. üzletévi jelentés KML.X.lOlAd. 99. Az ONCSA kislakás-építkezéseinek kérdése az Esztergomi Ipartestületben, Esztergom és Vidéke 1944.ápr.22. 100. 1. üzletévi jelentés KML.X.lOlAd. 101. Az Esztergomi járás legnagyobb ipartelepei a 2. világháború előtt: 1. Salgótarjáni Kőszénbánya RT. Dorog (barnaszéntermeíés - Dorog, Sárisáp, Csolnok, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu-Bajót brikettgyár mészüzem fúrási és szállítási üzem villanytelep 2. MÁK.RT. Tokod (barnaszéntermelés) 3. Üveggyár - Tokod 4. Nyergesújfalui Eternitművek 5. Lábatlani Cementgyár 6. Nyergesújfalui Cementgyár 7 .Nyergesújfalui Téglagyár 8.Néhány kisebb kőfaragó telep Süttő, Piszke, Lábatlan és Nyergesújfalu községekben. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene (1938) (218-19.o.) A felsoroltakon kívül a 2. világháború éveiben nőtt nagyüzemmé a Nyergesújfalui VISCOSA-gyár is. A többek között az 1930-as és 1941-es népszámlálásokra támaszkodó 1943. évi munkaterv adatai szerint az Esztergomi járás lélekszáma: 1930-ban: 42.830 1941-ben: 52.690 magyar anyanyelvű: (1930): 31.493 (73,5 %) őstermelő: (1930): 15.423 (36 %). Ezen belül őstermelő Csolnokon: 13 % Dorogon: 5,3 % Nyergesen: 31 % Piszkén: 15 % Sárisápon: 19 % Süttőn: 28 % Taton: 30 % Tokodon: 14 % A Párkányi járásban ugyanekkor az őstermelő népesség aránya 72 % volt.