Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Szabó János: Az Esztergom vármegyei Közjóléti .Szövetkezet szervezete és tevékenysége (1942-1944)
nyoznám. Tisztelettel érdeklődöm, szabad-e ilyen értelemben felvennem az ... 5.000 P-t, és hírlapilag is közzétenni a pénz eredetét, valamint az adományozás megtöréntét?" (107) - kérdi Szabadi az OSZF-től, valószínűleg nem minden sértődöttség nélkül. c) Földjuttatások Sajátos ellentmondás, hogy bár az ONCSA „célja különösen a mezőgazdasági népesség megsegítése" volt, átfogó földbirtok-politikai programmal mégsem rendelkezett. Amit pedig ezen a téren mégis tett, az sajnálatosan és szégyenletesen összefonódott a zsidókérdéssel. Az 1942. évi XV. tc. kötelezte a zsidókat, hogy a birtokukban lévő ingatlanokat bizonyos térítés ellenében engedjék át az államnak. ( 08) Ezt követően FM és egyéb rendeletek az 5 holdon aluli zsidóbirtokokat a közjóléti szövetkezeteken keresztül értékesíteni. (109 ' ) (Az 5-10 hold közöttieket pedig valószínűleg a Vitézi Székek útján.) (110) Az 5 holdon aluli birtokok vételárát a szövetkezetek teljes egészében kifizették az Országos Földhitelintézetnek, s azokat más juttatásaikhoz hasonlóan, az ONCSA-elveknek megfelelően juttatták tovább. Közvetve belefolytak atonban a 100 kh-on felüli birtokok felparcellázása utáni értékesítésbe is. Azok helyett az új tulajdonosok helyett, akik 8 napon belül a kötelező 25 %-os vételárelőleget kifizetni nem tudták, és egyébként megfeleltek az ONCSA föltételeinek, kölcsönképpen megelőlegezték a szükséges összeget. Különösen ez utóbbiaknak, akik közül egyesek hirtelen 15-20 hold gazdáivá váltak, létfontosságú volt, hogy a szövetkezet gazdasági felszerelés juttatásával is támogassa őket Esztergom vármegyében az ilyen juttatások 1943-ban kezdődtek el, s túlnyomó részük a Párkányi járásban történt. 1943. nov. 20-ig 10 községben 42 db 5 kh-on aluli zsidóbirtokot vett igénybe a szövetkezet, s ezeket „46 keresztény tulajdonos részére juttatta". 1944. ápr. 30-ig újabb 31 juttatást szavaztak meg, összesen addig tehát 77-et. „Az önálló juttatásra alkalmas (1/2-3 kh) zsidóbirtokokat hadiözvegyek, sebesültek, hadbavonultak, sokgyermekes családok kapták, legtöbb esetben kamatnem tes törlesztésre. Az önálló juttatásra nem alkalmas (30-300 négyszögöl) kis darabka földeket a szomszéd földtulajdonosok kapták készpénz fizetés ellenében." (lir> 1943. nov. 20-ig az „FM 6 községben igénybevett többezer hold zsidóingatlant". A vételárelőlegek kifizetésére a szövetkezet 160.000 P pótellátmányt kapott az OSZF-től. „A fenti összegből (1943. nov. 20-ig) 137.054 P-t fizettek ki... (összesen 80 esetben). Párkányban 2 esetben 4.800 P-t Sárkányfalván 6 esetben 10.790 P-t, Bényen 14 esetben 34.733 P-t, Barton 7 esetben 19.812 P-t, Fámádon 2 esetben 2.330 P-t, Bátorkeszin 49 esetben 49.407 P-t." (112) „Továbbá eszközöket (...) vetőmagokat állatokat takarmányt vásárolt és juttatott a szövetkezet. Gazdasági épületeket épített vagy ilyenek építését pénzzel és építőanyaggal támogatta... A kisebb és nagyobb zsidóbirtok vásárlásokra, előlegekre és felszerelésekre összesen 202.766 P-t" költöttek 1944. ápr. 30-ig. (113 ) 5 kh-on aluli zsidóbirtokként került a szövetkezet tulajdonába a Bátorkeszi régi sörgyár is, melyet még 1943-ban lebontottak, továbbá az Esztergomi Kályha- és Kályhacsempegyár, melyet 1944-ben bérbe adtak.
