Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Szabó János: Az Esztergom vármegyei Közjóléti .Szövetkezet szervezete és tevékenysége (1942-1944)

(2/b táblázat), továbbá az is, hogy egy juttatott családra átlagosan itt esett a legtöbb juttatás. (Esztergom város: 1,9; Esztergomi járás: 1,2; Párkányi járás: 1,5) A kezdő problémát, a Párkányi járásban a juttatottak kiugróan magas arányszámát főleg az esztergomi járáshoz viszonyítva, talán valamivel könnyebb magyarázni. Míg a Duna túlpartján fekvő Párkányi járás lakossága túlnyomórészt mezőgazdasági feglalkozású és magyar anyanyelvű volt, addig az inneső parti Esztergomi járás részben iparvidék, részben pedig szlovák és német nemzetiségű vidék volt, ami sokakat eleve kizárt a juttatás lehetőségeiből. Pedig az Esztergomi járásban élt a veszélyeztetett családoknak több mint a fele (61,5 %). Ezt a szorító problémát a szövetkezet az un. „iparvidéki kirendeltség" tervének megvalósításával próbálta megoldani. Számottevően hozzájárult továbbá a fenti aránytalanság kialakulásához az is, hogy míg az Esztergomi járásban csak minimális számú és terjedelmű olyan zsidóbirtok volt, aminek kiosztásába a szövetkezetnek be kellett kapcsolódnia, addig a Párkányi járásban viszonylag sok ilyen birtok volt, s erre a célra a szövetkezet jelentős külön ellátmányt kapott. Zsidóbirtokként jutott a szövetkezethez - ugyancsak a Párkányi járásban a volt Bátorkeszi sörgyár is, aminek lebontott anyaga nagyban elősegítette a környékbeli építkezéséket. Kiterjedtebb vizsgálatot igényelne, hogy a felsoroltakon túl mennyire volt, volt-e rejtett politikai célja is annak, hogy a Csehszlovákiától frissen visszakerült terület szociális gondjainak enyhítésére a szövetkezet ilyen nagy figyelmet fordított.

(84) Az egyes címeken történő juttatások időbeli változásai - bár igen rövid a vizsgálható időszak - a 2.sz táblázattól olvashatók ki. E szerint a házjuttatások az 1940/41-es kezdés után kb. évi 70 darabban látszanak „állandósulni". A mezőgazdasági ingatlanjuttatásokat (zsidó birtok) csak 1943-ban kezdte meg a szövetkezet. Az állatjuttatások mértéke az 1942. évi fellendülés után 1943-ban visszaesett a kezdeti szintre. Lendületesen emelkedett viszont az egész időszakban az „egyéb" cím alatti juttatásoknak mind az összege, mind az ilyen juttatásban részesítetteknek a száma. A kölcsöntörlesztések az egész időszakban rendben folytak, a hátralékos adósok száma nem haladta meg az 5 %-ot,

(857 ami kedvezőbb volt az országos átlagnál.

(86-) 1944. folyamán az egyéni juttatások már csak erősen csökkenő ütemben folytak, Ezt az 1944. évi kintlévőségeknek a csökkenése bizonyítja 1943-hoz képest. (6.sz. táblázat) 6. sz. táblázat: A juttatottakkal szemben fennálló követelések 1943. dec. 31-én és 1944. dec. 31-én (P) 1943. december 31. 1944. december 31. + vagy Házhely 591 32.756 + Ház építés, házjavítás 830240 779440 Mezőgazdasági ingatlan 169941 191510 + Mezőgazdasági felszerelés 190075 18358 Nagy állat 640479 59545 Kis állat 1852 1388 Takarmány 2631 3226 + Kert 15229 13171 Háziipar 56 19963 + Kisipar, kiskereskedelem 30405 33376 + Egyéb 13364 13541 összesen 1.229818 1.166274 -