Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Szabó János: Az Esztergom vármegyei Közjóléti .Szövetkezet szervezete és tevékenysége (1942-1944)

4. sz. táblázat: Az 1940-43 között juttatásban részesített családok száma és %-os aránya az egyes területi egységek „megélhetésükben veszélyeztetett" sokgyermekes családjaihoz képest megélhetésükben vesz. cs-ok száma % közülük juttatásban részesült % Esztergom város 271 100 59 21,8 Esztergomi járás 1.386 100 135 9,7 Párkányi járás 596 100 299 50,1 összesen 2.490 100 493 21,9 De hasonló a helyzet, ha nem a megélhetésükben veszélyeztetett családokra jutó elvi átlagokat, hanem a juttatott családokra eső valóságos átlagokat hasonlítjuk össze. (5.sz. táblázat) 5. sz. táblázat: Az egy megélhetésében veszélyeztetett családra eső juttatási összeg elvi átlaga és az egy juttatott családra eső valóságos átlag 1940-43-ban Megélhetésükben Juttatott v.cs-ok sz-a családok száma Juttatásra felhasznált 4/2 (elvi átlag) összeg 4/3 (valóságos átlag) l 2 3 4 5 6 Esztergom város 271 59 375000 P 1384 P 6356 P Esztergomi járás 1386 135 328600 P 237 P 2434 P Párkányi járás 596 299 575600 P 966 P 1925 P összesen 2490 493 1.279200 P 514 P 2595 P Az Esztergom városra költött viszonylag nagyobb pénzeknek sokfele cs szerteágazó magyarázata lehet, mindenesetre ez megegyezett az országos gyakorlattal. Egy hivatalos jelentés szerint ez elsősorban azzal függött össze, hogy ,,a városokban az építkezések jelentősége nagyobb volt, s azok általában többe kerültek." ( 3) Az egy juttatott családra eső magas juttatási átlag valóban ezzek függött elsősorban össze. Esztergom városban a juttatott családok 44 %-a részesült házjuttatásban, az Esztergomi járásban valamivel több mint 50 %-a, a Párkányi járásban viszont csak 31 %-a. Ám míg Esztergom városban egy házjuttatás (pontosabb lenne a „házzal kapcsolatos juttatás" elnevezés), átlagosan 13.419 P-be került, az esztergomi járásban csak 3.879 P-be, a Párkányi járásban pedig csak 2.594 P-be. E kiugró különbségek oka elsősorban az volt, hogy az ugyanott elszámolt háztatarozásra, házhelyre, vételre folyósított kisebb összegű kölcsönök mellett Esztergomban épült viszonylag a legtöbb új ház, a járásokban felépített új házak számához képest viszonylag több volt a kisebb összegű (házzal kapcsolatos) juttatások száma. De nem elhanyagolható az sem, hogy Esztergomban igényesebb, és így természetesen drágább háztípusokat építettek, és itt volt legdrágább a telek is. Az egy juttatott családra eső magas összeget Esztergom városban az is magyarázza, hogy itt viszonylag igen keveset fordítottak egyéb juttatásra, mindössze 71 %-ot, szemben a 33 %-os megyei átlaggal,