Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Csombor Kizsebel: Lengyel katonai menekültek Esztergomban a II. világháború idején
hivatalhoz azért, hogy rövidebb időre, a legsürgősebb munkákhoz néhány lengyelt vezényeljenek ki. A városnál lévő munkásokra ugyanis ott is szükség van. ( -) Bár a Honvédelmi Minisztérium álláspontja az volt, hogy az internáltakat sem hadiüzemben, sem állami szolgálatban alkalmazni nem szabad, az elgondolás tarthatatlannak bizonyult. Igaz, az esztergomi gyárak lengyel munkások iránti kérelmei nem találhatók az iratanyagban, azonban az Esztergomban felállítandó lengyel konyhát kérő levelet az üzemek képviselői is aláírták; és ebből tudjuk, hogy az Aero-Ever Kft Sportrepülőgyár 10-15 lengyelt alkalmazott, és dolgoztak lengyelek a Petz Iparműveknél és a Knorr Vasöntöde és Gépgyárban is. (87) Gyakorlatilag az élet valamennyi területén találkozunk lengyel munkavállalókkal 1943-tól. A várostól magánosokhoz állandó munkára kiadott lengyelek helyett és a városi csoport létszámának emelése érdekében ismételten újabb internáltakat kért a polgármester, azonban ennek a pilisvörösvári táborparancsnokság nem minden esetben tudott eleget tenni, ahogy a Polgármesteri Hivatalhoz 1943. III. 10-én írt levelében olvashatjuk „... a fentnevezett lengyel internált kiadása esetén egy más lengyellel nem tudom pótolni, a létszámot sem tudom 5-6 fővel emelni, mert a táborban jelenleg nincs fölösleges, munkára kiadható lengyel internált" (88) A városnál 1944-re 58, a többi munkaadónál 60 munkást alkalmaztak, míg összesen polgári és katonai menekült - 200 fő tartózkodott a városban. (89) A munkára kiadott lengyel menekültek fizetése attól függött, hogy mely területen nyertek alkalmazást Általában a magyaroknak fizetett bérért vállaltak munkát. Az Esztergom és Vidéke 1941. április 30-i számában tudósított arról, hogy a gazdákhoz kiadott lengyel munkásoknak 2 pengő 40 filléres napszámbér jár. Ebből étkezés, mosás, lakás címen 1.10 pengőt lehetett levonni. (90) A városnál dolgozó csapatból azok, akik a Simor János utcai csatomázásnál, a vízvezetéki csőhálózat fenntartásánál és a Balassa utca kövezésénél dolgoztak, 2 pengő 40 filléres napszámbért kaptak. A külhatári utak karbantartásánál 2 pengő napszám mellett, a temető felmérésénél 1 pengő 60 fillér napszám mellett, a Dobozi Mihály utcai csőhálózat kiépítésénél egy személy napi 5 pengő 22 fillér mellett dolgozott 1942-ben. (91 ' ) Ugyanakkor ebben az időben a Városi Kertészetnél alkalmazott katonák csak 1.50 pengőt kerestek, ami zúgolódáshoz vezetett Ezért a városi főkertész kérte, hogy a munkabéreket 1.60 pengőben egységesítsék. (92) Ekkor a repülőgyárban dolgozó lengyel asztalos napi 8 pengőt keresett, ami azt mutatja, hogy a gyárnál jobban fizettek. A Kertészetben szakmunkát végző Nikolai Chomond 1942-ben 4 pengőt, a Mérnöki Hivatalban alkalmazott Waclaw Pilewski havi 30 pengőt, Morvay Kázmér főhadnagy havi 120 pengőt keresett, ami azt bizonyítja, hogy a szakképzett munkaerő jobban fizető állásokba jutott (93-) A pilisvörösvári táborparancsnokság 1943. április l-jétől a drágaságra való tekintettel a mezőgazdaságban dolgozók havi bérét legkevesebb 50 pengőben állapította meg. Úgy rendelkezett, hogy aki ezt nem adja meg, attól a munkásokat bevonják. (94) Ennek következtében a városnál a kertészeti munkán lévők napszámbérét 1943. április l-jétől napi 2 pengőre emelték. Ugyancsak emelték a Mérnöki Hivatalban alkalmazott lengyelek munkabérét is. (95) 1944 tavaszán újabb fizetésrendezést hajtottak végre. A városnál nem szakmunkát végzők bére 3 pengőről 4 pengőre emelkedett. Áz indoklás szerint létszámuk fele a korábbiakénak, és nagyobb szükség van rájuk, másrészt intenzívebb munkát kell végezniök. (96,) A munkások túlóradíjban is részesültek. Sürgős esetben egy pengőben, normál körülmények között a korábbi 40 fillér helyett az első óra díját 60 fillérre, a továbbiakat pedig 80 fillér helyett 1 pengőre emelték. (97 "'A szakmunkásokat egyénenként bírálták el. A növekvő infláció és az árak gyors emelkedése következtében 1943. január l-jétől a katonai menekültek zsoldját is felemelték: a tábornokok napi 9 pengő, törzstisztek: 7 R, tisztjelöltek: napi 3 P, a tiszti hozzátartozók: napi 5 P., altiszti hozzátartozók: 4 P. összegű ellátmányt kaptak. (98-)
