Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Csombor Kizsebel: Lengyel katonai menekültek Esztergomban a II. világháború idején
A HM. 45.281/1941. elnöki 21. számú rendelet szerint a katonai internáló táborokból munkára kiadott vagy szabadságon lévő lengyelek a helyükre való megérkezésük napján, majd utána hetenként egyszer kötelesek jelentkezni az illetékes magyar királyi rendőrkapitányságon, csendőrőrsön vagy a községi elöljáróságon. „A munkára kiadottak vagy szabadságoltak, szabadság vagy munkára bocsátási engedélyt kapnak. A jelenkezőket megfelelő ellenőrzés és felügyelet alatt kell tartani." (65-) A lengyel internáltak csoportosan, vagy pedig egyenként dolgoztak a különböző munkahelyeken. Az egyéni munkavállalási engedélyeket a Belügyminisztérium „Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság" rendeletére a rendőrség helyi szervei intézték az alkalmaztatási ág szakminisztériumánál. ( -) Munkáscsoportokat elsősorban a közületek vették igénybe Esztergom vármegyében pl. földmunkáknál. 1941-ben 170 fő dolgozott a Nyitra és Zsitva folyók árvízvédelmi munkálatainál, 324 főt pedig Komját és Bánkeszi helységekben a csatornaépítésnél alkalmaztak. (67-) Esztergom város gazdasági életében is egyre fontosabb szerepet kapott a lengyel katonák munkája. Az Esztergom és Vidéke 1941. április 5-i száma tudósított arról, hogy a Cigánykúti-dülőben 200 h területen a Rozália kápolna irányába megcsúszott a felső homokréteg' <68 ^ A Szenttamás-hegyen a városi víztartálynál szintén észleltek földcsuszamlást. Bár történt intézkedés a károk helyreállítására, a probléma nem nyert végleges megoldást, és a képviselőtestület 1941. augusztus 19-i ülésén foglalkozott a kérdéssel. "~ Határozatában a helyreállítási munkák elvégzésének hatalmas költségeire való tekintettel felkérte a polgármestert arra, hogy eszközölje ki munkaszolgálatosok igénybevételét Az időközben elhunyt Glatz Gyula helyére az 1941. január 20-i képviselőtestületi ülésen polgármesterré választott Dr. Etter Jenő, a lengyel menekültek nagy barátja az esztergomtábori 1/2. mü.mu. táborhoz fordult segítségért, és 50-70 fős lengyel osztagot kért. (70) A70 fős lengyel csoport 1941. szeptember 15-tel kezdte meg a munkát. 1941 novemberére a helyreállítási munkák befejeződtek. A képviselőtestület 1941. november 29-i ülésének jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a város olcsóbban, 950 pengő költséggel oldotta meg a kérdést az előirányzott 1500 pengő helyett. (71 -) A különbözetet a Szent-János-kúti vízelvezető árok tisztítására és új dűlőutak nyitására fordították. Ezt a munkát is a lengyel munkáscsoport végezte, hiszen jól és gyorsan dolgoztak, valamint olcsóbb munkaerőt jelentettek, mint az egyébként is egyre kevésbé rendelkezésre álló magyar munkások. A cigánykúti földcsuszamlás felhívta a figyelmet arra, hogy a város csatornahálózata elavult Közegészségügyi érdek, illetve a modernizálás lehetősége miatt a képviselőtestület 1941. november 29-i ülésén ennek a problémának sürgős megoldását határozta el. ( 2) A helyzet súlyosságát igazolta az 1941 decemberében megismétlődött földcsuszamlás is. A városi költségvetés azonban az újabb kiadásokra nem volt elégséges, holott már a tervek előkészítése is tetemes összegbe került volna, és magyar mérnök sem állt rendelkezésre. A vízelvezetés tervezéséhez a polgármester a Katonai Képviselet akkori vezetője, Aleksander Król mérnök alezredes tanácsára kikérte a rákoscsabai táborban lévő Eugenius Sulinski (Sulinski Jenő) lengyel mérnököt' (730 aki családjával együtt 1942. január 28-án érkezett Esztergomba, és a háború alatt itt dolgozott, hiszen a polgármester ismételten kérte helybenmaradását. (74 '' Az 1939. n. tc. végrehajtási utasítása kötelezte Esztergomot egy levente gyakorló- és lőtér létesítésére. A munkát munkaszolgálatosok kezdték meg, de 1941. június 9-én értesítette az 1/2. mü.mu. táborparancsnokság az esztergomi járási és Esztergom megyei városi katonai parancsnokságot, hogy az l/l. honvéd gyűjtőtábor csoportparancsnoksága engedélyezte 50 fő lengyel internált foglalkoztatását az építési munkáknál. ^ 5-) A munkapótdíjat, csakúgy mint az előbbi esetben, a város tartozott fizetni. A csoport a munka befejeztéig a HM. 21. osztályának engedélyével dolgozott ezen a munkahelyen. A Városi Kertészet végezte a város parkosítását, fásítását, ezek ápolását. Célja a „Virágos Esztergom" megteremtése volt. 1941 nyarától itt is alkalmaztak 40 fő lengyel munkást. Szabó Antal városi főkertész különösen
