Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Kardos István dr.: Az idegenforgalom helyi cs regionális irányítása
hívja fel az egyre nagyobb számban érkező autós turisták figyelmét. E térképet úgy szerkesztik, hogy annak eredményeképpen a turisták az Esztergom-Visegrád útvonalat válasszák. A városismertető kiadványok sorát 1930-ban a Laiszky Nyomda által kiadott „Esztergom-Hungária" (VI.sz. melléklet), s Homor Imre kis 30 oldalas fiizecskéje folytatta, mely szintén ebben az esztendőben jelent meg a Buzárovits cégnél „Esztergom nevezetességei" cimmel. A viszonylag szép számú városismertető dacára érzékelhető elégedetlenség nyilvánult meg a közélet különböző fórumain. Szívós Waldvogel József, Lepold Antal és Etter Ödön is egyre sűrűbben fogalmazta meg az újabb és újabb kiadványok megjelentetésének szükségességét. Elsősorban útikalauz és fürdőújság kiadását szorgalmazták, s nem eredménytelenül. 1932-ben a Hunnia kiadásában megjelent Vitái István 48 oldalas füzete „Esztergom környéke" címmel. 1935 tavaszán elhagyta a nyomdát egy négynyelvű ismertető, amelyből az akkor már értékelhető eredményeket hozó ásatásokról kapott információt az érdeklődő hazai és külföldi közönség. Ugyanebben az évben jelent meg Kollányi Ágoston és Sebők József szerkesztésében, dr. Otrók Pál irodájának fordításában magyar, angol, német, olasz és frnacia nyelven egy 34 képet magában foglaló városismertető prospektus. A Laiszky Nyomdában előállított kiadvány sok sajtóhibája miatt utólagos javításra szorult ugyan, de ez nem csökkentette információs értékét: 1936-ban a szerző kiadásában került a könyvesboltba Balogh Albin „Történelmi séta Esztergomban" című 55 oldalas könyvecskéje. Az önálló kiadványok mellett természetesen szakcikkek sora s az „Esztergom Éviapja" kötetei segítették a tájékozódást. 1939. júluis 9-e táján vehették kézbe az olvasók az „Esztergomi Nyaralók Híradója" időszakos kiadvány első - s lehet, hogy egyetlen - számát. A Glatz Gyula bevezetőjével közreadott újság az esztergomi nevezetességekről kívánta informálni a nyaralókat. De segíteni akarva a társasélet kibontakozását közölte a városban nyaraló fontosabb személyiségek nevét is. Közreműködtek a nemes törekvések megvalósításában jótollú fővárosi újságírók is. így például 1939 januárjában Katona Jenő sztergom elmúlt századairól közölt cikket a „Tükör"-ben, Bencz Jenő pedig a „Művészet"-ben és a „Magyar Kultúrszemlé"-ben, „Séta az esztergomi romok között" címmel írt hasznos közleményével járult hozzá a város iránti szimpátia erősödéséhez. Ugyanebben az esztendőben ismét felerősödött az igény az újabb városismertető prospektusok megjelentetésére. 1940-ben az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal új dunántúli prospektusának címlapján kapott helyet Esztergom. 1942-ben a kereskedelmi kormányzat segítségével 18 000 példányban sikerült megjelentetni egy jó színvonalú prospektust. Ennek költségeihez a város 69/1942. kgy. sz. határozatával 2 000 P-vel járult hozzá. (36) 1943 decemberében, amikor a háború már valóban testközelben folyt, sajátos vállalkozásra szánta rá magát a város. 80/1944. kgy. számú határozatával 10 000 P támogatásban részesítette az Európa Művészeti Kiadót, amely egy Esztergomról szóló könyv megjelentetésére készült. Indoklása szerint azért tette ezt, mert „...a háború utáni időkre nézve fontosnak tartja egy ilyen könyv megjelentetését." (3 *
