Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Kardos István dr.: Az idegenforgalom helyi cs regionális irányítása

ajánlani. Etter Ödön a Prímáskert idegenek számára történő megnyitását sürgette. Az ülésen elhangzottakat értékelő cikk írója kissé lehangoltan állapította meg, hogy az gondolatszegény volt: „... mert az értekezlet legkiemelkedőbb pontjai a plakát és illemhelyek voltak. Ezekkel egyedül talán mégsem lehet idegenforgalmat fokozni. 8 5 Majd így folytatta: „Szeretnők, ha végre mindenki tudtára jönne annak, hogy a Bazilikára, kincstárra és a strandra egyedül idegenforgalmat alapozni, kirándulókat, nyaralókat vagy letelepülni kívánó nyugdíjasokat (tehát lakókat, adófizetőket és fogyasztókat) ideédesgetni nem lehet, ahhoz sok más egyébb is kell." (9} (TV-V. sz. melléklet) A megújuló vezetésnek - az új törekvésnek megfogalmazásával egyidejűleg - szembe kellett néznie azzal is, hogy Idegenforgalmi Hivatalának vezetője lemondott. Ezt az 55/1933. kgy. számú határozatával március 14-én rögzítette a képviselőtestület.

( 5 Többen azonnal felvetették, hogy hirdessenek pályázatot a megüresedett állásra. Glatz azonban jelezte, hogy ezt nem tehetik, mivel az csak tiszteletdíjas állás. Dr. Sántha József szerint, Bodor munkájával egyébként is elégedettek. Ezért javasolta, hogy teljesítsék kérését, hogy a hivatal vezetését a felesége vegye át, akit ő segítene munkájában. A lemondás oka különben is az volt, hogy mivel a városi autóbuszok fenntartásának jogát ő bérelte, nem lehet még egy szerződéses állása a városnál. A vitában többen pártolták, többen ellenezték az elképzelését Néhányan úgy érveltek, hogy évi 300 pengőért úgysem találnak jobb megoldást. E véleményére dr. Scheiber Győző reagált, mondván, hogy az ügy nem olyan egyszerű. „Az Idegenforgalmi Hivatal az IBUSZ-nak mintegy a fiókja, de szép jövedelmet hoz." (1} Dr. Mike Lajos ezzel együtt elfogadásra javasolta a Bodor Zoltánné megbízására irányuló javaslatot. Glatz végül „utalt arra is, hogy a képviselő-testület Bodor Zoltánnal szemben bizonyos erkölcsi obligációban van, mert az autóbusz eladási határozatban az idegenforgalmi iroda vezetését is odaígérte."

(12) Végül négy ellenszavazattal Bodor Zoltánné t bízták meg az iroda vezetésével. Az ennek nyomán megkötött szerződésben határozták meg pontosan az iroda nevét Eszerint az 1933-tól kezdve: „Esztergom szab. kir. megyei város Idegenforgalmi Hivatala". Pecsétje a város címerét és az előbbi feliratot foglalja magában. A szerződés szerint Bodor Zoltánné volt köteles az irodahelységről gondoskodni. A megbízás 1933. április l-jétől annak visszavonásáig volt érvényben. Az Idegenforgalmi Bizottság 1933 márciusában rendkívüli ülést tartott. Dr. Lepold Antal ezen arra kérte a bizottságot, hogy foglalkozzon a Katolikus Nyári Egyetem ügyeivel, melyet ez évben - 1933-ban - rendeznek meg első ízben. Szólt továbbá arról, hogy a Magyar Történelmi Társulat - a Lengyel Történelmi Társulattal együtt - Esztergomban fogja tartani évi vándorgyűlését ami a város török alóli felszabadulásának évfordulójával áll kapcsolatban. E témában Lingauer Sándor főispán vezetésével már megkezdődtek a tárgyalások a fővárosból jött szakemberekkel. Miközben eme nagyszabású programok előkészítése folyt, dr. Berényi Róbert azt sürgette, hogy hozzák be Esztergomba a Budapest-Bécs autóbuszjáratot, melynek útvonala ekkor Dorog és Tokod érintésével elkerülte a várost. A sajtó hírül adta, hogy Szeged és Pécs ünnepi hét rendezésével kívánja növelni idegenforgalmát. Mit fog csinálni Esztergom? Palkovics László alispán eredményes tárgyalásokat folytatott arról, hogy augusztus 8-, 10- és 12-én 47 nemzet cserkészei látogassanak el a városba a Nemzetközi Cserkész Jamboree programján belül 500-500 fős csoportokban. Az irányítás javulását érzékelhettek azok, akik évek óta szorgalmozói és rendezői voltak a Nagyboldogasszony-napi ünnepségeknek. Az Idegenforgalmi Bizottság - dr. Brenner Antal városi főjegyző elnökletével - 1933 július végén tartott ülésén foglalkozott az eseménysorozattal. Az ülésen Szívós Waldvogel József, Obermüller Ferenc, dr. Csonkás Mihály és Vécs Ottó több figyelemre méltó javastatot terjesztett elő. Ennek nyomán szűkebb körű bizottsá-