Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vizek, folyók, emberek - Bagi Zoltán: Folyók és a víz jelentősége a tizenöt éves háborúban
FOLYÓK ÉS A VÍZ JELENTŐSÉGE A TIZENÖT ÉVES HÁBORÚBAN nulása szempontjából létfontosságú eszéki híd még augusztus végén sem készült el újra, mint ahogyan ezt elfogott törökök vallották.21 Amikor a víz az úr A tizenöt éves háború időszaka az úgynevezett „kis jégkorszak” legzordabb szakaszára esett, amikor is az éves középhőmérséklet 1,2-1,4 Celsius-fokkal alacsonyabb volt, mint azt megelőzően. Ez azt jelentette, hogy az időjárás szélsőségesebbé vált: a hosszú tél és a hosszantartó esőzések váltak jellemzővé. Ezzel együtt jártak a gyakori áradások, esetenként pedig összefüggő területek mocsarasodtak el.22 A fenti időszakokat azonban hirtelen jött hatalmas hőség váltotta fel nyáron. Az időjárási anomáliák közvetetten és közvetlenül is befolyásolták egy-egy hadjárat, rajtaütés vagy portya sorsát. Most ez utóbbi, közvetlenül ható tényezőkre szeretnék néhány példát felhozni. 1600 januárjában 300 török - kihasználva, hogy minden folyóvíz befagyott - megkísérelte rajtaütéssel elfoglalni Pápát, de az őrség visszaverte támadásukat és negyvenet megölt, nyolcat pedig elfogott közülük.23 Még ugyanezen év júniusában történt, hogy a pápai vallon és francia katonák lázadásának leverésére indult Adolf von Schwarzenbergnek vissza kellett fordítania kétezer főnyi csapatát Győrbe, mivel a nagy esőzések miatt fellépett áradás lehetetlenné tette a továbbhaladást számukra.24 1601 őszén Ferdinánd főherceg, aki Belső-Ausztriát kormányozta, ostrom alá vette az elmúlt évben oszmán kézre jutott, a tartományai védelme szempontjából felbecsülhetetlenül fontos Kanizsát. Az ostromművek kiépítése igen lassan haladt, mivel október elején hatalmas esőzés vette kezdetét, amelyet hirtelen lehűlés követett. Az éhségtől, nyirkosságtól és hidegtől elcsigázott katonáknak a végvárat körülvevő mocsáron át épített töltésen kellett volna rohamra indulniuk. A fából és földből készített alkotmány azonban összerogyott a támadók súlya alatt, így azok nyakig az esőzésektől egyébként is megduzzadt mocsárban találták magukat. A Kanizsáról kartáccsal és puskával lövöldöző törökök számára könnyű célpontot jelentettek a vízben nehézkesen mozgó, bukdácsoló keresztény katonák, s közel 300- at meg is öltek közülük.25 21 Ortelius 1602. 169r-170r.; Hatvani 1859. 109-120. o.; Illésházy 1863. 56-57. o.; Istvánffy 1868. 819. o.; Szentkláray 1885. 195-198. o.; Bánlaky 1940. 290-294. o.; Nagy 1983. 149-150. o.; Jaöov 1997. 204-205. o.; Tóth 2000. 299-300. o. 22 Ágoston - Obomi 2000. 86-88. o.; Waidmayr 2003. 51. o.; Hippel 1995. 12. o. 23 Ortelius 1602. 180v. 24 Ortelius 1602. 185r-v. 25 Ortelius 1602. 209r-v. 125
