Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

A hírszerzés története a XVI-XX. században - Bagi Zoltán: Kémkedés a 15 éves háború időszakában Pietro Bonhomo és Nyáry Pál jelentései III. Mehmed szultán hadba vonulásáról 1596 áprilisában

BAGI ZOLTÁN tette fel, hiszen abban például Takáts a Habsburg-udvar magyarellenességét vélte felfedezni.6 Az 1970-es évektől jelentős előrelépés történt mindkét területen. Sugár István az egri, Bessenyei József a gyulai és bányavidéki, Szakály Ferenc pedig a szigetvá­ri kémhálózat működését mutatta be újabb adatok és forrásközlések segítségével.7 Utóbbi vázolta fel a nagypolitikába is beavatkozó kettőském-parasztpolgár, Trom­bitás János életén keresztül a 16. század második felének határ menti kémvilágát.8 A 17. század első felének dél-dunántúli hírszerzését vizsgálta tanulmányában Kele- nik József, míg Németh István a felső-magyarországi városszövetség (Pentapoli­tana) információszerzési és hírközlési gyakorlatát vette górcső alá munkájában.9 Legutóbb pedig Dominkovits Péter tárta fel Kuprisicz Márk tevékenysége alapján, hogy Bocskai hajdúinak nyugat-dunántúli támadása idején Batthyány (II.) Ferenc milyen differenciáltan tagolt információs hálózattal rendelkezett.10 Emellett Andrej Hozjan jelentetett meg tanulmányt a stájer tartomány által fizetett kémek és posta- szolgálat 1538 és 1606 közötti történetéről.11 Az Oszmán Birodalomban a Habsburg-diplomácia által kifejtett kémtevé­kenység 16. századi történetét Josip Zontar dolgozta fel 1973-ban megjelent mo­nográfiájában.12 Az 1990-es években Hiller István, napjainkban pedig Kerekes Dó­ra kutatásai mutatták be a 17. századi Udvari Haditanács által irányított diplomáciai hírszerző szolgálat kialakításának és működtetésének hátterét, nehézségeit.13 Az Oszmán Birodalom határvidéki és diplomáciai kémtevékenységének feltá­rásában az első lépéseket Ágoston Gábor, Dávid Géza és Fodor Pál tették meg.14 Emellett Ivanics Mária külön tanulmányt szentelt a tatár kémszolgálat működésé­nek bemutatására az 1663. évi magyarországi hadjárat időszakában.15 Ez idáig a 16-17. századi magyarországi kémkedés, hírszerzés és hírközlés történetéről egyetlen átfogó monográfia sem született. A témával kapcsolatban csupán egyetlen tanulmánykötet jelent meg 1999-ben, amely a két évvel korábban, 6 Takáts 1915.1. köt. 1-104. o.; Hiller 1999. 163. o. 7 Sugár 1975 101-107. o.; Bessenyei 1988. 541-545. o.; uő: 1990. 96-103.; Szakály 1987. 45- 126. o. 8 Szakály 1995. 255-261.0. 9 Kelenik 1999. 169-183. o.; Németh 1999. 117-129. o. 10 Dominkovits 2006. 87-90. o. 11 Hozj an 1998.237-279.0. 12 Zontar 1973. 13 Hiller 1995. 151-169. o.; uő: 1998. 204-216. o.; uő: 1999. 157-169. o.; Kerekes 2004. 1189- 1229. o.; uő: 2007. 1217-1259. o. 14 Fodor 1995. 121-126. o.; Ágoston 1997. 89-99. o.; uő: 1999. 129-157. o.; Dávid-Fodor 1999. 197-207. o. 15 Ivanics 1999. 207-227. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom