Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - Wencz Balázs: Az MKP és az 1945-ös nemzetgyűlési választások Komárom-Esztergom vármegyében
WENCZ BALÁZS 6. A katolikus egyesületi élet akadályozása - a vallásszabadság sérelmével - a vidéki rendőrség részéről. 7. A pápai diplomácia megszüntetése. 8. Nagyszámú pap lefogása kivizsgálatlan vádak alapján. Egyház- és papellenes kijelentések és izgatások gyűléseken és a sajtóban. 9. A katolikusok arányszámát nem vették figyelembe a kinevezéseknél. Izraeliták és protestánsok „túlzott és indokolatlan előnye a demokratikus elv sérelmével”. 10. Az egyház autonómiájának megsértése különböző intézkedésekkel, pl. az egységes tankönyv erőltetésével. 11. A külföldi katolikus karitász távoltartása az állami monopólium érdekében. Ennek az éhezők látták kárát, rajtuk keresztül pedig az egész ország. 12. A földreform-rendelet kárpótlást ígért az egyháznak, de ez nem történt meg. Nem rendezték az egyházi gazdatisztek és nyugdíjas alkalmazottak anyagi helyzetét a többszöri szóbeli és írásbeli ígéret ellenére sem. Ez volt a helyzet a november 1-jei közös pásztorlevelet megelőzően.55 A pásztorlevél felolvasása után azonnal, november 2-án délelőtt 10 órára pártközi értekezletet hívtak össze, amelyen többek között részt vett Miklós Béla miniszterelnök, Szakasits Árpád, Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás és Rajk László. Az értekezlet célja az volt, hogy tisztázzák, milyen módon foglaljanak állást a pártok a körlevéllel kapcsolatban. Az értekezleten részt vevők egységes álláspontot képviseltek a tekintetben, hogy a pásztorlevelet a pártoknak vissza kell utasítaniuk, illetve közös nyilatkozatot kell közzétenniük, amelyet Rákosi Mátyás szerint minél előbb el kell juttatni a sajtónak és a rádiónak. A kiadott nyilatkozat megállapította, hogy a hercegprímás pásztorlevele példátlan és illetéktelen beavatkozás volt a napi politikába és a választások menetébe. (A körlevél szerint ugyanis a földreformot a volt nagybirtokosok ellen érzett bosszúvágyból vitték keresztül a pártok.) A pásztorlevél a nyilatkozat megfogalmazása szerint ezzel az igazságtalan és méltánytalan beállítással a reakció törekvéseit támasztotta alá, s így ezt a demokrácia elleni támadásnak kell tekinteni, amit a leghatározottabban visszautasítottak. Végül megjegyezték, hogy a hercegprímás nem járt el méltányosan a demokratikus pártokkal szemben, holott ők féltő gonddal ápolták a katolikus egyházzal eddig kialakított zavartalan viszonyt.56 A rendszerváltás előtti hazai történetírásban a körlevelet - átvéve az MNFF nyilatkozatának megállapításait - a magyar katolikus egyház politikai életbe való illetéktelen beavatkozásának tekintették. A marxista felfogás szerint ugyanis az 55 PSZL 274-7/243. l.o. 56 Horváth Julianna — Szabó Éva — Szűcs László - Zalai Katalin: Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció 1944—1948. Budapest, 2003, Napvilág Kiadó, 143-144. o. 186
