Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT és most, hogy a gazdasági élet stabil lett, most már ismét jó nekik magyaroknak lenni. ”223 * A kitelepülés folytatásának előkészületei 1947 áprilisában indultak el: Cséven és Kesztölcön az áttelepítési kormánybiztosság megkezdte a névjegyzékben szereplők lakóházainak lefoglalását.224 A magyar-csehszlovák vegyes bizottság az évi 8. sz. véghatározata alapján május 27-étől július 25-ig több, egymást követő hullámban összesen 829 személy települt át Csehszlovákiába. Mindnyájan teljesen vagyontalanok voltak, és sem ingó, sem ingatlan vagyont nem hagytak hátra.225 Az év második felében is folyamatosan zajlott a kitelepülés. 1947 decemberében Tardosról, Oroszlányból és Vértesszőlősről települtek át szlovákok.226 A következő év tavaszán folytatódott a szlovákok kiköltözése: 1948 márciusában Esztergomból 42, Oroszlányból 65, Tardosról 70 család (268 személy) települt át,227 és ezzel az utóbbi két településen többé-kevésbé befejeződött az áttelepü- lés. Hátrahagyott ingatlanaik rossz minőségűek voltak, lakni alig lehetett bennük.228 Túlzsúfoltsága és kedvezőtlen birtokmegoszlása miatt Tardoson nem számoltak betelepítéssel, az üresen maradt lakásokat haszonbérletbe adták. Oroszlányba felvidékieket vártak a szlovákok helyébe, már addig is érkezett 10 imelyi földműves család. Az oroszlányi elöljáróság arra panaszkodott, hogy „a kitelepülőktől a fejadagdézsmát, valamint a leadni rendelt zsírmennyiséget az elöljáróság kérése dacára sem vette el a [csehszlovák] bizottság. ” Központi ellenőrzést és intézkedést kértek.229 Az oroszlányi áttelepülés napjait, a visszaemlékezők elmondása alapján, szemléletesen ábrázolja Végváriné Babirák Ilona. „Aztán eljött a nap, az indulás napja. Bizony voltak, akik meghasonlottak családjukkal, és búcsú nélkül távoztak. A bevagonírozás Környén történt, és miért, miért nem, vagonba rakva két hétig 223 A tatai járás szociális titkárának 1947. június 10-i jelentése. KEMÖL, Tatai járás lejegyzőjének iratai, Szociális titkári iratok (IV-960-f), ad 4/1947. szoc. titk. sz. 224 Az esztergomi járás főjegyzőjének 1947. április 30-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 50/1947. foisp. sz. 225 A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság 12. sz. kirendeltség-vezetőjének 1947. július 28-i tájékoztatója. KEMÖL, IV-954, ad 101/1947. alisp. sz. 226 A tatai járási főjegyző 1948. január 3-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 50/1947. foisp. sz. 227 A Komárom-Esztergom megyei Földhivatal 1948. március 18-i jelentése. KEMÖL, IV-954, ad 75/1948. alisp. sz.; A tatai járási főjegyző 1948. április 13-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 34/1948. foisp. sz. 228 KEMÖL, IV-952, 1948. május 29-i közgyűlési jegyzőkönyv. 229 A tatai járási főjegyző 1948. április 13-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 34/1948. foisp. sz. 237
