Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Bagi Zoltán: Az alsó-magyarországi császári-királyi hadsereg, az oszmán őrség, valamint a megsegítésükre küldött csapatok létszáma és veszteségei Esztergom 1595. évi ostromának idején
AZ ALSÓ-MAGYARORSZÁGI CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADSEREG... muzulmánok közül mintegy 400, fegyvert fogni képes férfi.26 Ennek ellentmond egy egykorú forrás. Gabelmann az alsó-magyarországi keresztény hadsereggel 1595. június 29-e és július 3-a között történtekről írott Diarium bellicumäban két tanúvallomást is lejegyzett, amelyek az őrség létszámának meghatározása szempontjából fontosak. Június 30-án éjszaka Mansfeld seregének újfalui táborába egy neszmélyi paraszt érkezett, aki Pálfíy Miklós tolmácsolásával a következőket mondta: „Ma délben Esztergomban volt. Ezt a béget [ti. Kara Ali - B. Z.\ nem látta. Azt hallotta viszont, hogy Budára utazott. Egyébiránt két másik bég volt ott [ti. a várban - B. Z.\. Semmiféle hírük nincs a mostani hadjáratról, hanem azt hiszik, hogy a seregek Tatára, majd onnan Győrbe vonulnak. Eléggé félnek, és semmilyen nekik szánt segítségről nem tudnak. ”27 A neszmélyi magyar vallomásából tehát úgy tűnik, hogy az őrség nem volt felkészülve az ostromra, s nem is számított rá, így erősítést sem kért, illetve kapott. A következő napon a keresztény sereg Esztergom alá vonult, s ekkor érkezett táborukba a stájerországi Mürztallból származó Martin Krugl, aki másfél éve, Tihany feladásakor esett fogságba, s a várban raboskodott. Elmondása szerint „az esztergomi törökök minden jobb holmijukat Budára menekítették... feleségeik és gyerekeik csaknem mind eltávoztak,28 Két bég van a várban, összességében nem több, mint ezer török. Tegnap reggel [ti. június 30-án - B. Z.] azt mondta a bég a janicsároknak: kevesen vagyunk, mit tegyünk? Most jön 200 000 gyaur (így neveznek bennünket, keresztényeket a barbárok), s ezeknek mi nem tudunk ellenállni, Ferhát pasa [ti. az akkori nagyvezír, akit Szinán pasa váltott - B. Z.] pedig messze van. A Rácvárosban senki nem lakik, éjjelenként harmincán vannak itt őrségben. A Szent Tamás-hegy teljesen puszta és üres. ” Krug vallomásából azonban az is kiderült, hogy már hat nappal korábban olyan hírek terjedtek el Esztergomban, „hogy a német császár 200 000 emberrel támad ellenük, ezért minden végbéli erősen aggódik. ”29 A várból menekült német beszámolója is azt sejteti, hogy a törökök előtt az utolsó pillanatig rejtve maradt a keresztény had támadásának célja, így az esztergomiakat is készületlenül érte, bár aki tudta, javait és családját Budára küldte. Az eddigiekhez hasonló módon nyilatkozott az Esztergomot védő őrség létszámáról és felkészültségéről Istvánffy Miklós is, hiszen ő a következőket tartotta érdemesnek lejegyezni történeti munkájában „ ...minthogy a mieink [ti. a kereszté26 Kápolnai 1883. 988. o.; Gömöry 1891. 467. o.; Bánlaky 1940. 149. o.; Csorba 1978. 146. o. 27 Diarium Bellicum, azaz Nicolaus Gabelmann hadiföljegyzései az alsó-magyarországi táborból 1595. június29-tőljúlius 3-ig, 1596. június 29. HHStAH AA Fasc. 127. Föl.: 148r-156v. 28 Krugl is úgy menekült el saját elmondása szerint, hogy június 30-án délben egy négylovas kocsit kellett Budára hajtania. Amikor az őket kísérő 12 lovas előre lovagolt, akkor leszállt a bakról az erdőben, hogy baltájával egy karót metsszen, majd éjjel hegyen-völgyön keresztül gyalogolt. 29 Diarium Bellicum, azaz Nicolaus Gabelmann hadiföljegyzései az alsó-magyarországi táborból 1595. június 29-től július 3-ig, 1596. június 29. HHStA H AA Fasc. 127. Föl.: 148r-156v. 47
