Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Bagi Zoltán: Az alsó-magyarországi császári-királyi hadsereg, az oszmán őrség, valamint a megsegítésükre küldött csapatok létszáma és veszteségei Esztergom 1595. évi ostromának idején
AZ ALSÓ-MAGYARORSZÁGI CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADSEREG... A megszavazott adón kívül egy-egy birodalmi kerület, valamint fejedelem is saját költségén állított ki további 6000 gyalogost és 2200 lovast, akik az esztergomi ostromban vettek részt a császári-királyi haderőben. A háború költségeihez, illetve az alsó-magyarországi hadjárat támogatásához jelentős mértékben hozzájárultak az Osztrák Örökös Tartományok is, ám, ahogy a függelékben található táblázatból is kitűnik, nem egyenlő mértékben. Az oszmán előretörés által leginkább veszélyeztetett, s Győr 1594. évi elestével immáron végveszélybe került alsó-ausztriai rendek összesen 2300 lovas és ezer gyalogos félfogadására szavaztak meg adót. Ezzel szemben Felső-Ausztria rendi gyűlése 300 fős lovasság és ezerfőnyi gyalogság kiállításához elegendő segélyhez járult hozzá. Az oszmán hadsereg és portyázók előretörésétől szintén veszélyeztetett Cseh Királyság és Morva Őrgrófság rendjeinek töröksegélye messze túlszárnyalta az Osztrák Örökös Tartományok támogatását. A két rendi gyűlés határozatai összesen 2500 lovas és 4900 gyalogos félfogadására elegendő adót hagytak jóvá. Az alsó-magyarországi császári-királyi hadseregben a Gabelmann által összeállított irat szerint összesen 3330 huszár és 4815 hajdú, illetve naszádos vett részt az esztergomi ostromban. A magyar haderőt Pálffy Miklós2 irányította. Azt egyrészt az alsó-magyarországi végvidéki főkapitányság váraiban és a Komáromban szolgáló katonákból állították ki, másrészt az alsó-magyarországi kerületi kapitánysághoz tartozó vármegyék is fogadtak fel huszárokat és hajdúkat. 1595-ben a császári-királyi hadsereghez jelentős számú segélyhad is csatlakozott. A legjelentősebb katonai támogatást VIII. Kelemen pápa nyújtotta II. Rudolfnak. Unokaöccse, Gianffancesco Aldobrandini3 vezetésével 12 ezer gyalogos és ezer lovas érkezett a magyarországi hadszíntérre. A pápai segélyhadak mellett Milánóból érkezett még háromezer gyalogos, továbbá Vincenzo Gonzaga mantovai fejedelem4 700 lovasa és teljes udvartartása.5 Az iratokban szereplő létszámadatokat érdemes csak tájékoztató jellegüeknek tekintenünk, hiszen a különböző egységek nem álltak egy időben a hadvezetés ren2 A kor legtehetségesebb magyar katonájának tartott Pálffy Miklós élettörténetét Jedlicska Pál, valamint Julier Ferenc készítette el. Jedlicska 1897. 1-77. o.; Julier, 1992. 199-220. o. 3 Gianfrancesco Aldobrandini magyarországi hadjáratairól lásd Banfi 1939-1940. 4 Vincenzo Gonzaga mantovai herceg (1562-1612) 1595-ben Esztergom ostroma után érkezett meg csapatával a császári táborba. 1597-ben 400 főnyi lovassal újra Magyarországra vonult, de Pápa ostromában nem vett részt. Pálffy 1997. 35. o.; Banfi 1939. 29-31. A Gonzagak magyarországi és erdélyi terveiről, szerepvállalásáról: Kruppa 2002. 281-308. o. 5 Bagi 2001. 397., 411-413. o. Az 1595-ben Esztergom ostromára rendelt császári-királyi hadseregről készült zsoldos-kimutatás, 1595. november 25. Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA) Hungarica (H) Allgemeine Akten (AA) 1595 Diarium Bellicum N(icolaus) G(abel- mann) Fasc. 128. Fol. 319r.-v.; 321r.-v.; Vocelka 1981. 251-252. o.; Thallóczy 1896. 584-586. o.; Liepold 1988. 439^142. o. 43
