Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Tóth Sándor László: Az esztergomi csata 1595-ben
TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ A vörösvári kudarcról - felnagyított hírek formájában - bizonnyal értesültek Esztergom védői is, akiknek Szinánpasazáde Mehmed szerdár az esztergomi csata- vesztés után tíz napon belül segítséget ígért. Augusztus 29-én és 30-án újabb rohamokat kellett visszaverniük a védőknek. Az erősen megrongálódott vár megvédésére a törököknek nem volt esélyük, újabb felmentő seregben már nem bíztak, ezért szeptember 1-én Lala Mehmed pasát és a Kara Ali helyébe lépett Szaid béget a vár feladására kényszerítették. Szeptember elsején tárgyalásokat folytattak a feltételekről. A vár védői saját fegyverükkel, valamint a várban tartózkodó nők és gyermekek szabadon elvonulhattak, annyi saját poggyásszal, amennyit magukkal tudtak vinni. Szeptember 2-án került sor az esztergomi vár átadására, és délig az 1700 főre tett katonaság, továbbá a nők és gyermekek távozására a rendelkezésükre bocsátott 30 hajón. A várat Kari burgaui őrgróf vette át.142 Rudolf császár Esztergom főkapitányává az ostrom során Párkány elfoglalásával, az esztergomi és vörösvári összecsapásokban jelentős érdemeket szerző Pálffy Miklóst nevezte ki december elején.143 Esztergom több mint két hónapos, 63 napig tartó ostroma során a szövetséges sereg vesztesége minden bizonnyal felülmúlta az ostromlottakét. A dunai víziút biztosítása szempontjából fontos Esztergom szeptember 2-i visszafoglalásával lehetőség nyílt Buda ostromára, ugyanakkor Győrt is elszigetelt helyzetbe hozta. Esztergom visszafoglalása nagy visszhangot keltett, maga VIII. Kelemen pápa celebrált hálaadó misét Rómában ennek alkalmából.144 Esztergom elfoglalása után felmerült, hogyan folytassák a hadjáratot. Buda ostromának a lehetőségét is felvetették, de ennek érdekében előbb Visegrádot akarták bevenni, illetőleg a Budánál állomásozó török csapatokat elűzni. Esztergom eleste nagy riadalmat keltett a közeli, kisebb török várak őrségeiben, Zsámbékot és Vörösvárt elhagyták. Sikerült elfoglalni Visegrádot is (szeptember 16-21.), de ezzel a hadjárat megfeneklett.145 Visegrád elfoglalása volt az utolsó érdemi akciója a Mátyás főherceg határozatlan vezetése alatt álló, lassan felbomló alsó-magyarországi seregnek. Az esztergomi tábor morális bomlásában része volt a zsoldosok fizetetlenségének, a fegyelmezni nem tudó hadvezetésnek, amely eltűrte a fizetet- len katonaság erőszakoskodását a lakossággal szemben. Ehhez járult a járvány 142 A vár feladására török szempontból Török történetírók III. 120-126. o. (Pecsevi), 239-241. o. (Kjátib Cselebi); szövetséges szempontból Hatvani 1859. III. 80-83. o. (298. sz.); Thurzó levelei I. 155. o. (IX. 2-i levél - CLXVII. sz.); Jedlicska 1897. 550-551. o. (909. sz.); Bagi, Aetas 1999/4. 64. o. 143 A Pálffyval kötött 1595. X. 10-i szerződésre Jedlicska 1897. 551-556. o.; XII. 1-i kinevezésére uo. 59. o. 144 Istvánfíy 1868. 739. o. 145 Visegrád elfoglalására Istvánfíy 1868. 739. o.; Istvánfíy 1962. 393. o.; Illésházy 1863. 19-20. o.; Ortelius 1602. 93r-v. 40
