Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Tóth Sándor László: Az esztergomi csata 1595-ben
TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ évi hibákat gondosan elkerülve, igyekezett teljes ostromzár alá venni a várat. Ezért előbb július 2-án az elhagyott Rácvárost szállták meg, majd július 4-én a vallon gyalogság heves küzdelemben bevette a Szent Tamás-hegyen levő török palánkot, török nevén Tepedelent.24 Július 5-től megkezdődött Esztergom módszeres ostroma; a Szent Tamás-hegyről a várat, a Rácvárosból a Víziváros bástyáját lőtték. Több eredménytelen rohamot is vezettek a lövetés után a Víziváros bevételére: így július 11-én, 15-én és 16-án. Ezek egyike kapcsán Thurzó György a német gyalogságot kárhoztatta: „ az német gyalog az minemő rósz volt mind éltig, most is szintén olyan; tegnap mentek volt ustromnak, noha oly nagy az törés, hogy szabadon, lovon is bemehetnének, de az rósz emberek, noha eléggé biztattuk az herczeggel őket, nem akartak semmiképpen mindazonáltal bemenni, sok nem veszett közölök, de sokan sebesedtenek. ”25 Ugyanakkor a törökök 14-én és 16-án éjszaka is veszteségeket okoztak kitöréseikkel az ostromlóknak. Július 18-án újabb rohamot indíttatott Mansfeld a Víziváros ellen. Azonban ezt is visszaverték a védők, akik elsüllyesztették a rohamot segítő hajót is, s több mint 200 fős veszteséget okoztak a támadóknak.26 27 Mansfeld ezután parancsot adott az esetleges felmentő sereg elleni védelemmel és őrszolgálattal megbízott Pálffy Miklósnak, hogy a teljes körülzárás érdekében foglalja el a Duna túlsó oldalán levő párkányi vagy kakati palánkvárat (Dsi- gerdelent). Ennek okára Isolano ezredes utal feljegyzéseiben: Párkány „szemben feküdt Esztergommal és ezen az úton az ellenség már kétszer juttatott katonát a várba. ”21 Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc válogatott csapatokkal és ágyúkkal július 16-án kelt át a Dunán. Az ostrom nyolcadik napján, július 24-én öt oldalról megrohamozták, felgyújtották a fából és földből készült erődöt. A megmaradt török őrség a vízen keresztül próbált menekülni, de legalább 50-en vízbe vesztek. Pálffy hadából csak 10 fő esett el, de sok sebesült volt.28 Thurzó György július 25-i levele szerint a csapatok „ az kastélnak ustromnak mentenek, az Párkánt meggyújtván, az egyik részét az töröknek benne levágván, az Párkánt kezünkben adta tegnapi napon az jó megváltó urunk és Istenünk. ”29 Párkány elestével az esztergomi török védősereg helyzete megnehezedett, mivel erősítést vízi úton nem kaphattak, s innen is lő- hették az ostromlók a várat. A reménytelen helyzetbe került Esztergom megsegíté24 Ortelius 1602. 83r-v; Codex Vindobonensis Palatinus 7352.; Gömöry, HK 1891. 465. o. 25 Kubinyi Miklós: Bethlenfalvi gróf Thurzó György levelei nejéhez Czobor-Szentmihályi Czobor Erzsébethez. I—II. Budapest, 1876 (a továbbiakban: Thurzó levelei), I. 147. o. (1595. VII. 13-i levele, CLVIII. sz.) 26 Arohamokraés a török kitörésekre vö. Istvánffy 1868. 730-731. o.; Ortelius 1602. 84r-v. 27 Isolano, in Benda, HK 1983. 656. o. 28 Jedlicska 1897. 549. (904/a. sz.); Baranyai Decsi magyar históriája (1592-1598). Ford. Kulcsár Péter. Budapest, 1982 (a továbbiakban: Baranyai Decsi 1982), 241. o. 29 Thurzó levelei I. 152. o. (CLXIV. sz.) 26
