Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Várvédő harcok a török korban - Tóth Sándor László: Az esztergomi csata 1595-ben
AZ ESZTERGOMI CSATA 1595-BEN főélésmestere Wolf Jörger báró, főstrázsamestere Jen Tserclaes de Tilly volt. A katonaság elszállásolásáról főkvártélymesterként Charles Salony gondoskodott. A hadsereg fegyelméért felelős főprofosz tisztséget egymást váltva két személy is ellátta a hadjárat során: előbb Rudolf Edler, majd Georg Eck, míg a kihágást elkövetők felett ítélkező fősoltész Stephan Aue volt. A poggyász, az élelem és az utánpótlás szállítását illetően Abraham Portner főszekérmester volt illetékes. A csapatok riadóztatása Leonhard (Hans Bernhard) von Jeei „lármamester” feladata volt. A felsorolt tisztek alkották az 1595. évi alsó-magyarországi szövetséges sereg szőkébb értelemben vett tisztikarát.17 A sereg csak június vége felé kezdte meg a hadjáratot. Június 29-én elindultak a csapatok Komáromból, s a Duna mentén nyugati irányba haladtak.18 A hadjárat céljáról a másnapi június 30-i haditanácsban folyt vita. Mansfeld már Pálffyhoz írt, június 27-i levelében kifejtett tervéhez ragaszkodva, előbb Tata gyors bevételét javasolta, csak utána akart Esztergom alá vonulni, míg Pálffyval az Esztergommal szemben fekvő Kákát (Párkány) erősségét kívánta elfoglaltatni.19 Támogatta ebben a tervében David Ungnad, az Udvari Haditanács elnöke is. Pálffy Miklós ezzel szemben Esztergom azonnali megszállását indítványozta. A vitát az döntötte el, hogy hírt kaptak arról, miszerint az ellenség Tata, majd Győr ellen hadjáratra számít.20 Ekkor - megtévesztő manőverek után - Mansfeld Esztergom alá vonult július elején.21 Az Esztergomot védő Kara Ali bég kétségtelenül nehéz helyzetbe került, mivel a várat az előző évi ostrom után nem sikerült teljes mértékben helyreállítani. A váratlan támadás miatt az őrség létszáma sem volt elegendő. Bár általában kétezer fő feletti török védősereggel számoltak, Gablman hadinaplója szerint két bég vezetése alatt csak ezer török katona volt a várban.22 Illésházy tudósítása szerint a váratlan támadás miatt az esztergomi Ali bég kint rekedt, s „ nappal vizen nagy viadallal 1000 magával bemene Esztergámban ”.23 Július első napjaiban Mansfeld körülvette Esztergomot, amelynek vívása több mint két hónapig, 62 napig (július 1. - szeptember 2.) tartott. A fővezér az előző 17 1595. XI. 26-i zsoldoslajstrom, HHStA, Hungarica Fasc. 128. föl. 317; Bagi HK 2001/2-3. 393- 395., 410. o.; Tóth 2000. 119., 170-171. o. 18 Ortelius, Hieronymus Augustanus: Chronologia oder Historische Beschreibung aller Kriegsempörungen und belagerungen... Nürnberg, 1602 [Pytheas Kiadó] (a továbbiakban: Ortelius 1602) 83r; Gömöry, HK 1891.464. o. 19 Jedlicska Pál: Adatok Erdődy báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához. Eger, 1897, 547-548. o. (902. sz.) 20 Erre lásd Diarium bellicum, HHStA Hungarica Fasc. 127. No. 31. föl. 148r-156v.; idézi Bagi, Aetas 1999/4. 62. o. 21 Székesfehérvár és Győr megszállására utaló manőverekről szól Istvánffy 1868. 729. o. 22 2300 főre Gömöry, HK 1891. 467. o.; Bánlaky 1940. 149. o.; Csorba 1978. 145. o.; 1000 főre HHStA Fasc. 127. 148r-156v. Vö. Bagi, Aetas 1999/4. 61. o. 23 Illésházy 1863. 19. o. 25
