Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT hon maradottak ezt követő gyors ütemű elmagyarosodása sem kényszerből történt. A magyar nyelvű környezet hatása mellett ez Oroszlány esetében például egy esetleges kényszerű áttelepítéstől való félelemből is fakadt. Legalábbis erre enged következtetni az a tanfelügyelőségi értesítés,245 melynek állítása szerint a szülők azért ellenezték a szlovák nyelv tervezett tanítását, mivel az áttelepült szlovákok azt írták nekik, hogy „nemsokára ti is jöttök”. Az ügy előzménye az volt, hogy a minisztérium 1949. február 18-án elrendelte: Oroszlányon az általános iskola felső osztályainak tanulói az egyik szabadon választható tantárgy helyett heti három órában a szlovák nyelvet és irodalmat tanulják. A tiltakozó szülők élén a Felvidékről áttelepített magyarok álltak ugyan, de ha a tiltakozás fő oka valóban a kényszerű áttelepítéssel kapcsolatos rémhír volt, akkor minden bizonnyal az attól megijedt szlovák anyanyelvűek is ellenezték a tervezett intézkedést. A magyarországi németek sorsa viszont egészen másként alakult 1944 után. Kollektív bűnössé nyilvánították őket, és kényszermunkával, internálással, vagyonelkobzással, összeköltöztetéssel sújtották őket. Az előzetes tervektől eltérően, megyénk területén végül is „csak” öt helységben került sor a német lakosság egy részének a kitelepítésére: 1946-ban Leányvár, Máriahalom és Szomor, míg a következő évben Dorog és Kömye községekben. A megtorló intézkedések így is maradandó sebeket okoztak, hiszen emberi életek mentek tönkre, és ártatlanok is bűnhődtek. E rövid, de fájdalmas időszakot követően, az 1950-es években a hivatalos propaganda a nemzetiségek egyenjogúságáról szónokolt. A tényleges szovjet nemzetiségi politikával összhangban viszont Budapesten is titokban azzal számoltak, hogy a lélekszámúkban megfogyatkozott, identitásuktól inkább szabadulni akaró nemzetiségek 10-15 éven belül beolvadnak a többségi lakosságba. Szerencsére nem így történt. 245 Bonda Árpád tanügyi előadó 1949. április 28-i levelének másolata. KEMÖL, IV-951-a, 15/1949. ein. sz. 241
