Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT mánybiztosság és a külügyminisztérium sajtóirodája, jelen voltak a budapesti és egyes külföldi lapok tudósítói, akárcsak a Reuters és az Associated Press hírügynökség munkatársai. A Szabad Esztergom c. lap így tudósított. „Az első áttelepülés az esztergomi és a bánhidai körzetből történt. Mintegy kettőszázötven teherautó vitte Csehszlovákiába az áttelepülőket a komáromi hídon keresztül. Esztergomból és környékéről 137 személy települt át, akiket 33 autóval szállítottak el. [...] A legnagyobb rendben folyt le az áttelepülés, amelyet a határrendőrség alakulatai biztosítottak. Az esztergomi határrendőrség Márkly Ferenc hadnagy [...] vezetésével a legpéldásabban működött közre. Udvariassági és védelmi szempontból adta a magyar határrendőrség a kíséretet, s ez a példás magatartás az áttelepítési kormány- biztos legmelegebb elismerését váltotta ki. ”212 Az esztergomi körzetből 1946. október 21-én és november 18-án indultak útnak az újabb áttelepülő csoportok. November 18-án Esztergomból heten, Csévről ketten, Pilisszentlélekről hárman, Kesztölcről ketten települtek ki, összesen tizennégyen.213 A december 3-ára tervezett újabb indulásra (22 személy távozott volna)214 azonban már nem került sor: november 17-én elkezdődött a felvidéki magyarság Csehországba történő deportálása, válaszlépésként pedig a magyar kormány november 29-étől felfüggesztette a kitelepítést. Mindeközben komoly feszültségek keletkeztek a még otthonaikban tartózkodó, de kitelepülni szándékozók és a lakosság helyben maradó része között. Az esztergomi járásban is nagy elégedetlenséget keltett, hogy a kitelepülésre jelentkezett „ iparosok, kereskedők és állami jogosítványokkal bírók, bár adót nem fizetnek, a közterhek viseléséhez nem járulnak hozzá, üzletüket folytatják”215 A kitelepülök jogait és kötelezettségeit egymásnak ellentmondó rendelkezések szabályozták. Az alispán már május 28-án felhívta a hatóságok figyelmét arra, hogy a lakosságcsere-egyezmény értelmében a jelentkezettek csak az áttelepülés tényével válnak idegen állampolgárokká. Ez azt jelentette, hogy magyar állampolgári kötelezettségeik alól addig az időpontig nem mentesülnek, viszont magyar állampolgárokként „egyenlő jogokban és elbánásban részesítendők”.216 A budapesti és a prágai kormány közötti levélváltás alapján a magyar kormány 1946. június 1-jén kétnyelvű felhívásban figyelmeztette a lakosságot arra, hogy az áttelepülésig 212 Szabad Esztergom, 1946. szeptember 12. 213 A csehszlovák áttelepítési bizottság 5. kerületi vezetőjének 1946. november 9-i átirata. KEMÖL, VI-1, 934-20/1946. rend. sz. 214 A csehszlovák áttelepítési bizottság 5. kerületi vezetőjének 1946. november 22-i átirata. KEMÖL, VI-1, 934-24/1946. rend. sz. 215 Az esztergomi járási főjegyző 1947. január 31-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 50/1947. fó- isp. sz. 216 Komárom-Esztergom vármegye alispánjának 1946. május 28-i leirata. KEMÖL, IV-961, ad 618/1946. fojegyz. sz. 235
