Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT III. 2. A kitelepülés előkészületei A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság képviselői 1946. június 27-én adták át a magyar kormánynak az áttelepülésre jelentkezett szlovákok névjegyzékét. A toborzás eredményeként a listán mintegy 90 ezer személy szerepelt, amely szám utólag további 7520 szlovák jelentkezővel egészült ki.192 Ez a magyarországi szlovákság többségét jelentette. Az eredmény mégsem volt arányban a lefolytatott nagyszabású propagandával,193 és csalódást okozott a csehszlovák közvéleményben éppúgy, mint az ottani hivatalos szerveknél. A Sloboda, az Antifasiszta Szlovákok Frontjának Budapesten megjelenő lapja az alábbiakat írta június 12-én. „A magyar kormánykörök az egész állami apparátust mozgósították, hogy meghiúsítsák a csehszlovák áttelepítési bizottság munkáját. A miniszterelnöktől kezdve a legutolsó falusi rendőrig, a püspöktől lefelé a legkisebb káplánig mindenki a leghülyébb kitalálásokkal bolondította és csalta a népet. ” Egy másik írás a vértesszőlősi szlovákokat méltatta, akik „ habozás nélkül, mindjárt a kezdet kezdetén jelentkeztek az áttelepülésre, és türelmetlenül várják a pillanatot, hogy elhagyhassák Magyarországot, ahol eddig csak buta tótoknak nevezték őket. ”194 A lap ugyanakkor zsarolással és korrupcióval vádolta Kóczán Endrét, a vértesszőlősi vezető jegyzőt. A tatai járás főjegyzője ezzel kapcsolatban azt jelentette, hogy a vádak nem helytállóak, viszont kiderült, hogy Kóczánt több ízben is letartóztatással fenyegették meg a csehszlovák bizottság tagjai.195 Amint azt már tanulmányunk első fejezetében is említettük, az 1941-es nép- számlálás során - az 1945 utáni közigazgatási beosztásra vetítve ki az adatokat - a vármegye 212 ezer lakosából mintegy 3%-nyian, 6400-an vallották magukat szlovák anyanyelvűnek. Többségükre 1946-ban valóban hatással volt a csehszlovák propaganda. A májusi-júniusi helyzetjelentések a kitelepülésre feliratkozottak számának állandó növekedéséről szóltak. A vértesszőlősi elöljáróság szerint a szlovákok jelentkezését „elősegítette az orosz katonaság magatartása, a nagy aszálykár, a beszolgáltatási rendelet ismerése, de főként azon propaganda-hadjárat, hogy akik nem önként mennek, azokat kényszer útján viszik. ”196 A tatai járás főjegyzője 192 Szarka: i. m. 54. o. Balogh Sándor szerint 92 390 főről volt szó (Balogh Sándor: i. m. 122. o.), míg Szabó A. Ferenc 95 724 áttelepülésre jelentkezett személyt említ (Szabó A. Ferenc: i. m. 59. o.). 193 A toborzás folyamán szétosztottak 790 000 újságpéldányt, 490 000 brosúrát, 540 000 röplapot, sok ezer könyvet, ezenkívül 60 hangversenyt rendeztek, 133 községben 277 népgyűlést szerveztek és 266 előadást tartottak a budapesti rádióban. (Zvara: i. m. 32. o.) 194 „Z” 2339/1946. M.E. sz. irat másolata. KEMÖL, IV-960-a, ad 3021/1946. föjegyz. sz. 195 A tatai járás főjegyzőjének 1946. július 25-i jelentése. Uo. 196 A tatai járás főjegyzőjének 1946. június 18-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 334/1946. föisp. sz. 231
