Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
L. BALOGH BÉNI A járási főjegyző a panaszokat továbbította a főispánnak, aki a belügyminisztériumba terjesztette föl azokat. A vértesszőlősi jegyzőkönyv megküldése kapcsán a főispán a következőket jelentette. „A szlovák bizottság az egyezményen túlteszi magát. A magyar állam, a magyar nép becsmérlése és a valós tények elferdítése propagandájuk gerince. Céljuk, hogy minél több szlovákot vihessenek, és minél több magyart tehessenek át a határon. Céljuk elérése érdekében attól sem riadnak vissza, hogy az orosz katonai hatóságokat tévesen informálják az eseményekről. ”187 A jegyzőkönyvek a külügyminisztériumba kerültek át, amely az ország különböző pontjairól beérkezett sérelmeket 1946. június elején jegyzékbe foglalta. Ennek első pontja szerint a CSÁB 21 esetben, mégpedig lényeges elvi kérdésekben megszegte az egyezményt, és propagandája során kedvezőtlenül és elítélően nyilatkozott a magyar államról, a magyar demokráciáról, Magyarország gazdasági helyzetéről.188 A csehszlovákok már korábban, 1946. május 26-án átnyújtották tiltakozó jegyzéküket a magyar kormánynak, amelyben a magyar felet vádolták az egyezmény megsértésével: 42 községben 47 személy terhére elkövetett sérelmet panaszoltak föl.189 Egészen más véleménnyel volt erről dr. Tehlár Miklós, a tatai járás főjegyzője. „ Újabb szokás szerint a szlovák áttelepítési bizottság minden panaszával a járási orosz katonai parancsnoksághoz fordul ”, ugyanakkor „ még egyetlen esetben sem volt nálam panaszon, viszont több ízben tapasztaltam, hogy vélt sérelmeiket fújják naggyá, s úgy viselkednek, mintha ebben az országban a szuverenitásunk külső jelei sem lennének meg. ”190 Álláspontját az orosz katonai parancsnokkal is tudatta. „Kénytelen voltam a parancsnok úrral közölni, hogy ezekbe az ügyekbe ilyen formában nincsen beleszólási joga, s elmondottam mindent, ami az egyezmény tartalma alapján jogunk és kötelességünk. Közöltem azt is, hogy alapos vizsgálat nélkül nem vagyok hajlandó kívánságai teljesítésére, de készséggel kivizsgálom az ügyet anélkül, hogy akár orosz, akár szlovák részről jelzett presszióknak eleve alávessem a határozatomat. ”191 Nem ez volt az egyetlen eset, hogy Tehlár Miklós tiltakozni merészelt az oroszoknál. 1946 júliusában új katonai parancsnokot neveztek ki a járásba, és ezzel megszűnt az orosz „döntőbíráskodás”. 187 A főispán 1946. május 22-i levele. KEMÖL, IV-951-b, 412/1946. föisp. sz. 188 Balogh Sándor: i. m. 123. o. 189 Uo. 190 A tatai járás főjegyzőjének 1946. július 1-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 412/1946. föisp. sz. 191 Uo. 230